Meglehetősen komolytalan akvizíciós ajánlattételi adok-kapok zajlott tegnap a techvilág két legbefolyásosabb személyisége között. A The Wall Street Journal szerint Elon Musk, aki a Tesla, a SpaceX és az X (leánykori nevén Twitter) mellett az xAI MI-fejlesztő startup irányítását is viszi, egy befektetői csoport élén 97,4 milliárd dolláros ajánlattal kopogtatott be az OpenAI igazgatótanácsánál. Az összegért cserébe Musk a ChatGPT fejlesztőjénél is magához ragadná a kormányrudat, és a tervek szerint visszaállítaná az eredeti, nonprofit működést.

Az OpenAI vezérigazgatója gyorsan reagált a hírre, és X-bejegyzésben üzente meg Musknak, hogy köszönettel nem kér az üzletből, de ha már így alakult, 9,74 milliárdért szívesen megvenné a Twittert. Sam Altman nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy a közösségi platformot másfél éve átnevezték X-re, így a szóhasználatot nem nehéz egy extra fricskaként értékelni. Persze Muskot sem kell félteni: nem sokkal később megjelent Altman posztja alatt, és szimplán szélhámosnak nevezte Altmant.
 

Barátok közt...

Az OpenAI és Musk kapcsolata meglehetősen hosszú, terhelt múltra tekint vissza. Utóbbi társalapítóként volt jelen a szervezet 2015-ös megalakításánál, amely az eredeti elképzelés szerint teljesen nonprofit alapon működött. Musk 2018-ban állítólag élesen kritizálta a vezetőséget, amiért a fejlesztések túlságosan elmaradtak a Google mögött, és megpróbálta megszerezni az OpenAI irányítását. Ennek sikertelénségét követően pedig lemondott igazgatósági tagságáról. A hivatalos verzió szerint ugyan a Teslát érintő összeférhetetlenség miatt, ám ezzel együtt az OpenAI finanszírozását is leállította – a szervezet részben ezért volt kénytelen létrehozni profitorientált leányvállalatát. A ChatGPT 2022 végi berobbanását követően Musk megvonta az OpenAI hozzáférését a Twitter adatforrásaihoz is, amelyet még a közösségi platform felvásárlása előtt kötött szerződés tett lehetővé.

Az egyre inkább elmérgesedő viszony szűk egy évvel ezelőtt lépett új szintre, amikor Musk pert indított az OpenAI ellen azon az alapon, hogy a szervezet "profittermelésre koncentrál az emberiség boldogulása helyett", ami pedig ellenkezik az alapításkor deklarált elvekkel. A bírósági beadvány többek között arra is kitért, hogy miután Altman győzedelmesen került ki a cég irányításában 2023 decemberében kitört krízisből, "saját kezével" és az OpenAI-ba sok milliárddal beszálló Microsoft "áldásával" válogatta ki az igazgatótanács új tagjait.

Az egyik komolytalanabb, mint a másik

A tegnapi "licitháborúnak" minden bizonnyal nem lesz egyik irányban sem komolyabb következménye. Egyrészt az OpenAI sajátságos struktúrája lehetőséget ad az ilyen kéretlen átvételi kísérletek elutasítására. Másrészt az ajánlott ár sem túl lenyűgöző, hiszen a tavalyi őszi 6,6 milliárd dolláros tőkebevonás már 157 milliárd dollárra taksálta az OpenAI értékét.

Altman ajánlata ehhez képest valamivel észszerűbb – legalábbis tisztán üzleti alapon. Az egykori Twitter 44 milliárdos felvásárlásába beszálló egyik vagyonkezelő tavaly októberben ugyanis már csak eredeti befektetése bő ötödére értékelte a cégben meglévő részesedését, ami alig több mint 9 milliárd dollárra taksálja az X-et. Azóta azonban Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, ami jóval jobb helyzetbe hozta a politikust nyíltan és sok-sok millió dollárral támogató Muskot és cégeit. Más kérdés, hogy a választás kimenetelétől és az X tényleges értékétől függetlenül kijelenthető, hogy a világ leggazdagabb emberének számító Musk a világ minden pénzéért sem adná el Altmannek és társainak a saját játszótereként használt közösségi platformot.

A két techtitán kakaskodását így maximum egy ketrecharccal lehetne lezárni, ha már a Musk-Zuckerberg bunyó végül nem jött össze...