Ősszel indul a Korger élelmiszerlánc – méretben a Walmart után következik – és a Nuro nevű startup közös kísérlete: a lánc a startup által fejlesztett önjáró négykerekűkkel szállítja házhoz a friss élelmiszert. A Kroger ezzel akarja felvenni a versenyt a Walmarttal és az Amazonnal. (Az Amazon a Whole Foods lánc felvásárlásával erősen beleharapott a Kroger üzletébe.)

A Kroger is arra logisztikai problémára keresi a megoldást, mint minden házhoz szállítást is biztosító kiskereskedelmi cég: hogyan lehet megoldani az ún. "utolsó mérföldes", a végpontig történő szállítást, azaz a vásárlóhoz tartózkodási helyéhez legközelebbi logisztikai központból (vagy üzletből) hogyan jusson el a csomag a vásárlóhoz. Az Amazon egyelőre főleg drónokkal próbálkozik, és a Walmart ebben is követi. Ezzel szemben a Kroger egyelőre a földi szállításra voksolt.

Egyik út sem lesz zökkenőmentes. Bár 2016-ban a amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) könnyítette a drónok üzemeltetését, az új szabályozásnak vannak olyan kitételei, melyek lényegében lehetetlenné teszik azt a fajta felhasználást, amit az Amazon és a Walmart tervezett.

Egyelőre a földi szállítás sem kapott teljes mértékben zöld utat. Vannak államok, ahol engedélyeznek olyan autonóm szállító járműveket akár járdán is közlekedni, melyek össztömege nem halad meg egy bizonyos szintet. Más államok, városok viszont egyelőre tiltják. Ez lehet az oka annak is, hogy a Kroger és a Nuro egyelőre nem árulta el, melyik városban fogják tesztelni a járművet.

Barokkos túlzás lenne autónak nevezni

A szállító jármű, a Nuro R1 lényegében egy szexi, elektromos hajtású, önjáró koffert, amiben mindenféle árut lehet házhoz szállítani. Kialakításánál az volt a fő szempont, hogy jól lehessen benne pakolni, és egyszerű legyen tisztítani.

A jármű egyébként kifejezetten kompakt, autóra kevésbé hajaz, legfeljebb valamilyen futurisztikus űrjárműre, de még inkább egy méretesebb kerekes kenyérpirítóra. Jóval kisebb, mint egy autó, nagyjából fele olyan széles, mint egy Toyota Corolla, és hossza is csupán kétharmadát tenné ki a japán autónak. Kifejezetten konzervatív közlekedőnek tervezték, maximális sebessége 25 mérföld/óra (kb. 40 km/óra).

Műszaki tartalmában azonban semmiben sem különbözik a többi önvezető járműtől: tele van érzékelőkkel, kamerákkal, lézerradarokkal (LiDAR), illetve rengeteg kóddal, mesterséges intelligenciával stb. (lásd a lenti videót).

Az önjáró szállítóeszközben mintegy húsz csomagot lehet kiszállítani. A vásárló egy mobil alkalmazással tudja kinyitni, hogy kivegye a saját csomagját. A kritikusok szerint egyébként ez is a koncepció egyik leggyengébb pontja: a vevőnek otthon kell lennie, amikor érkezik a robotszállító. Az Amazon éppen ezt szeretné kiküszöbölni: olyan megoldásokban gondolkodik, amivel megoldható, hogy a szállító bejusson a lakásba, de közben a tulajdonos képes legyen kontrollálni a tevékenységét. Ebbe a koncepcióba illeszkedeik a tavaly bemutatott intelligens záruk, amihez idén vettek egy okoscsengőt.

Nuro: tehetségek klubja

A Mountain View-i székhelyű Nuro nagyon fiatal cég, 2016-ban alapította Dave Ferguson és Jiajun Zhu. Bár most egy önvezető járművel került a hírekbe, őket nem csupán az önvezető technológia érdekli, hanem általában az, hogy a robotika vívmányait hogyan lehet átültetni a mindennapi életünkbe.

Ferguson öreg motorosnak számít, már ami a szakmai tapasztalatait illeti. A Carnegie Mellon Egyetemen PhD-zett, majd párhuzamosan dolgozott az egyetem robotikai intézetében és az Intelnél. Közvetlenül a Nuro megalapítása előtt öt évet húzott le a Google-nél vezető mérnökként. Egy olyan csapatot vezetett, amely az önvezető autókhoz szükséges számítógépes látást és gépi tanulást kutatta. Társa, Jiajun Zhu sem kezdő az önvezetés terén, egyik alapítója volt a Google önvezetős autóját fejlesztő csapatnak.

Nem is meglepő, hogy ilyen szakmai háttérrel gyorsan találtak befektetőt: idén januárban egy amerikai és egy kínai alap, a Greylock Partners és a pekingi Gaorong Capital adott össze 92 millió dollárt a további fejlesztésekhez. Jelenleg mintegy 70 fős stábbal dolgoznak, és weboldaluk szerint nagyon erős csapatot raktak össze: alkalmazottaik a legjobb egyetemeken végeztek, szakmai tapasztatukat pedig többek között az Apple-nél, az Ubernél, a Teslánál és a General Motorsnál szerezték.
 

A befektetők azonban nem csak a két szép szemükért és a stábtagok impozáns életrajzára adták a pénzt. A csapat nagyon gyorsan halad a fejlesztéseivel, már tavaly év végére eljutottak az első prototípusig. Januárban pedig már arról beszélt Ferguson, hogy ígéretes tárgyalásokat folytatnak kereskedelmi cégekkel, és hogy még az idén beindulhat az önjáró autós házhoz szállítás éles tesztje.

Észtországban már valóság

A Nuro módszere azonban sem nem egyedülálló, sem nem új. 2015-ben mutatta be az észt Starship Technogies (a Skype alapítóinak cége) az első földi házhoz szállító eszközt, amely részben önjáró, mert távolról operátor felügyeli a mozgását. Mindössze fél évvel később egy ausztrál startup is jelentkezett autonóm, és kifejezetten pizzaszállításra kifejlesztett járművel. Idén pedig a Toyota is beszállt a házhoz szállítás megújításába: a CES-en mutatott be egy buszszerű koncepciójárművet, amely például mozgó boltok kialakítására is alkalmas lehet.

A legelőrébb az észtek tartanak: tavaly nyáron balti ország parlamentje ellenszavazat nélkül nyitotta meg az utat a végponti kiszállítást végző önjáró miniatűr járművek előtt.