A Financial Times a kiberbiztonságban utazó Cyberinttel végzett közös kutatásra hivatkozva arról írt, hogy a Telegramot az utóbbi időben valósággal megszállták a kétes ügyleteket bonyolító felhasználók. A népszerű csevegőalkalmazás a korábbi években is kedvelt platformja volt a különböző jogszabályokba ütköző akcióknak, ám ez az aktivitás rövid idő alatt a duplájára nőtt.

A magánélet védelmét a bűnözők is támogatják

A nyolc éve elstartoló Telegramban megvan minden olyan szolgáltatás, amely egy azonnali üzenetküldőnél elvárás (csevegés, csoportos beszélgetés, fájlcsere lehetősége), de igazából azzal tudott gyorsan nagy népszerűségre szert tenni, hogy a kommunikációt a kezdetektől védte az (elméletileg) feltörhetetlen végponti titkosítás. A rendszer további előnye, hogy be lehet állítani a beszélgetések önmegsemmisítését, így nem kell külön foglalkozni az információk törlésével.

Mindez azonban nem csupán azoknak vonzó, akiknek például elegük lett abból, hogy a nagy technológiai cégek mindent is tudnak róluk, vagy olyan civileknek, akik autoriter országokban igyekeznek felemelni hangjukat a rendszer ellen. Hanem azoknak is, akik a bűnüldöző hatóságok elől akarják elrejteni tevékenységüket.

A Financial Times riportja szerint a kommunikációs platformon az utóbbi időben 100 százalékos nagyságrendben emelkedett a kétes hátterű felhasználói aktivitás. Ezt a nagy élénkülést nem nehéz kapcsolatba hozni azzal, hogy a Facebook által birtokolt WhatsApp év elején drasztikus változásokat jelentett be a felhasználói adatok kezelésével kapcsolatban.

A Telegramra frissen beköltözők között pedig bőségesen akadtak bűnözők, akik valóságos feketepiaccá változtatták a csatornát, ahol lopott adatokkal, hekkeléshez szükséges eszközökkel lehet zavartalanul kereskedni. A könnyű kezelhetőségnek és a szigorú moderálás hiányának köszönhetően az alkalmazás a jelek szerint jobb terepe a kiberbűnözőknek, mint az ilyesmire "teremtett" dark web.

Miután a pénzügyi lap értesítette a Telegramot arról, hogy az egyik csatornán hatalmas mennyiségű lopott e-mail és jelszó kombinációt értékesítenek, a cég igyekezett menteni a menthetőt. Egyrészt rögtön felszámolták a kérdéses szekciót, másrészt hangsúlyozták, hogy személyes adatok beleegyezés nélküli megosztása ütközik a felhasználói feltételekkel. Utóbbiakat pedig "az egyre nagyobb számú professzionális moderátori csapat" igyekszik betartatni. A vállalat közlése szerint naponta 10 ezres nagyságrenben távolítanak el nyilvános csoportokat a szolgáltatási szabályzat megsértése miatt.

Régen sem volt egyszerű

Az alkalmazás az elmúlt években rendszeresen került különböző országok célkeresztjébe. Az orosz Zuckerbergként is emlegetett Vkontakte-alapító Pavel Durov és testvére által indított appot például összefüggésbe hozták a 2017-es szentpétervári terrortámadással. Ennek következtében a kormányzat megpróbálta elhallgattatni a csatornát, ám ez elsőre, sőt másodikra sem ment egyszerűen.

De máshol sem nevezhető felhőtlennek a viszony a helyi kormányzatok és a Telegram között, bár a legtöbb esetben ezek a csörték politikai indíttatásúak, azaz nem a klaszikus kiberbűnözői aktivitást igyekeznek ezzel visszaszorítani. Az alkalmazást bizonyos időre vagy permanensen blokkolta már Indonézia, Kína és Pakisztán is. Említhető Irán is, ahol a hatóságok 2016-ban jelentős szigorításokat jelentettek be az internetes kommunikációban. A Telegramot különösen érzékenyen érintő módosítással az ellenzéki szervezkedést akarta felszámolni a kormányzat, majd miután nem hatott a fenyegetés, valószínűleg állami hátszelet élvező hekkerek törték fel a szolgáltató adatbázisát.