Kötelező tiszteletkörök mellett tegnap lerakták a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co., azaz a TSMC első európai csipgyárának az alapkövét (a fenti képen). Az esemény európai jelentőségét jelzi, hogy a tajvani székhelyű vállalat vezérigazgatója, C. C. Wei mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár is ásóra kapott. A több mint 10 milliárd euróból felépülő létesítményben a tervek szerint 2027 végén indulna a gyártás, de csak 2029-ben érné el teljes kapacitását.

Az üzemet egy vegyesvállalat, a European Semiconductor Manufacturing Corporation (ESMC) üzemelteti, aminek a TSMC a többségi tulajdonosa, mellette 10-10 százalékkal száll be két német cég, a Bosch és az Infineon, valamint a holland NXP Semiconductors. A vegyesvállalat vezetője, Christian Koitzsch kinevezése előtt a Bosch drezdai félvezetőgyártó üzemét vezette.

Vannak még buktatók

A hír mindenképpen örömteli, hiszen azt jelenti, hogy végre zöld utat kapott az EU-tól a projektre szánt német állami támogatás, ami meglehetősen jelentős, 5 milliárd euró. Ám cserébe Scholz kancellár egy ásónyomnyival közelebb jutott ahhoz a tervéhez, hogy Németországot félvezetőközponttá tegye. Az ügylet a TSMC számára is előnyös, mert közelebb került az ügyfeleihez, nyilatkozta a gyártó cég vezére.

A megvalósításnak azonban lehetnek még nehezségei, de nem a technológia miatt: az üzemben ugyanis 12 és és 28 nm közötti csíkszélességgel gyártanak majd csipeket elsősorban az autó- és a gyártóiparnak. A kérdés inkább az, hogy honnan lesz megfelelő számú szakember. A toborzást már megkezdték, a TSMC-nek ugyanis e téren vannak rossz tapasztalatai. Az Arizonában jelentős állami támogatással felépülő üzemében idén kellett volna beindítani a gyártósorokat, de megfelelő szakembergárda hiányában a startot jövő évre halasztották.

Az ESMC közel 2000 alkalmazott felvételét tervezi. Ezek egy része ugyan majd Tajvanról és a TSMC más üzemeiből érkezik, de azért ott sem dúskálnak a képzett mérnökökből. A munkaerő másik forrása, hogy egy német egyetemmel és a helyi hatóságokkal együttműködve indítanak olyan képzési programot, melynek része egy gyakornoki időszak Tajvanon egy ottani TSMC képzési létesítményben.

A vállalatnak azonban számolnia kell azzal is, hogy az európai szereplők – köztük egyik partnere, az Infineon, amely egyben a legnagyobb európai gyártó – szintén jelentős fejlesztéseket terveznek, és épp Drezdában.

A német terv, hogy félvezetőipari nagyhatalom lesz, illeszkedik abba az uniós elképzelésbe, hogy a szövetség súlyát a globális piacon a jelenlegi 9-ről 20 százalék fölé növelnék. Erre a tagállamok 2022-ben 43 milliárd eurónyi támogatást szavaztak meg, amelynek elköltésére tavaly született meg a konkrét terv. A terv fontos része a tajvani gyártó fejlesztése. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy az USA-ban és a Japánban folyamatban lévő beruházásainak együttes értéke 85 milliárd dollár körül van.

Az Unió terveiben nagy hangsúlyt kapott, hogy a fejlesztéseknél a legfejlettebb technológiákra kell koncentrálni. Ehhez képest a TSMC drezdai gyára (ahogy egyébként az európai gyártók zöme szintén) a kontinens iparának aktuális igényeihez igazodik, amit alapvetően az autó- és gyártóipar határoz meg. A legfejlettebb technológiákra csak lassan csorog a pénz.

A TSMC arra mindig ügyelt, hogy a legfejlettebb technológiát otthon használja, és a régebbi gyártástechnológiát exportálja. A globális gyártás 60 százalékát adó cég kapacitásainak jelenleg 90 százaléka van Tajvanon, de az arizonai, japán és német üzemek beindulása után is csak 80 százalékra csökken.

_{(Illusztráció: YouTube)}