Vezető európai kutatólaboratóriumok összesen 2,5 milliárd euró (közel 1 billió forintnak megfelelő) támogatást kapnak az európai csiptörvény keretei között egy olyan kísérleti projekt megvalósírására, ami a fejlett félvezetők következő generációinak fejlesztését és tesztelését tenné lehetővé. Ezen belül a belga központú IMEC (Interuniversity Microelectronics Centre) kezeli majd a 2 nanométer alatti chipek kísérleti gyártását, biztosítva az európai ipar, a tudósok és az induló vállalkozások hozzáférését is olyan technológiákhoz, amelyek tesztelése és kutatási célú alkalmazása külön-külön túl költséges lenne bármelyiküknek.

Az IMEC Európa legnagyobb független kutatóközpontja a nanoelektronika és a digitális technológiák területén, és komoly finanszírozást kap különböző uniós forrásokból, a flandriai kormányzat részéről, illetve olyan iparági szereplőktől, mint amilyen a félvezetőipari gyártóberendezések piacának kulcsszereplője, a holland ASML. Az IMEC vezérigazgatója szerint a beruházás mennyiségileg és sebességét illetően is érdemben felgyorsítja az innovációt, ami erősíti az európai csipek ökoszisztémáját, és az autóiparon, a távközlésen vagy az egészségügyün keresztül hozzájárul az európai gazdasági növekedéshez.

Őrületes tempóról még mindig nem beszélhetünk

A mostani programban az IMEC mellett részt vesz a francia CEA-Leti, a német Fraunhofer, a finn VTT, a romániai CSSNT vagy az ír Tyndall Institute is. Magát a 43 milliárd eurós csiptörvényt (European Chips Act) még 2022-ben jelentettéke be au Unió a határain belül zajló félvezetőgyártás felfuttatására, ellensúlyozva Kína, az Egyesült Államok és más kormányok törekvéseit, hogy a koronavírus-járvány tanulságait levonva hasonló módon erősítsék saját iparukat. A Chips Act támogatások eredményeként az EU már 2030-ra a korábbi duplájára, 10-ről 20 százalékra akarja emelni piaci részesedését a globális félvezetőiparban.

Szakértők szerint egyelőre nem világos, hogyan mindez hogyan valósulhat meg. Az egyik buktató a sok közül, hogy a tényleges kifizetések általában a tagállamoktól származnának, és eddig csak az STMicroelectronics kapott Franciaországtól 2,9 milliárd eurós segítséget egy ottani üzem fejlesztésére. Az Intel és a tajvani TSMC még mindig az EU jóváhagyására vár a több milliárd eurós német állami támogatásokhoz, hogy megkezdhesse magdeburgi és drezdai üzemeinek építését, eközben a máshol előállított, 2 nanométeres gyártástechnológiával készülő csipek már jövőre kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

Összehasonlításképpen, az amerikai kormányzat április közepéig már 28 milliárd dollárt osztott ki az ottani csipgyártó üzemek építésére és fejlesztésére.