Elfogadta az amerikai szenátus a félvezetőipart segítő CHIPS Act törvénycsomagot. A Creating Helpful Incentives to Produce Semiconductors for America értelmében az amerikai állam adókedvezményeket és pénzügyi támogatás nyújt a félvezetőipar szereplőinek arra, hogy minél több gyártókapacitást telepítsenek haza. Bár van még egy forduló, a viták után a jövő héten esedékes végleges szavazás a képviselőházban és a szenátusban is formaságnak tekinthető.

Érvek pro és kontra

A probléma közismert. Míg 1990-es években még az USA adta a globális félvezetőgyártás 37 százalékát, ma mindössze 12 százalék a részesedése. Eközben az ázsiai gyártási kapacitások 80 százalék fölé kúsztak fel a Semiconductor Industry Association adatai szerint. (Sőt a fejlett félvezetőket tekintve még egyoldalúbb a képlet, azok 90 százalékát ugyanis Tajvanon gyártják.) Különösen Kína súlyának növekedése aggasztja az USA-t.

Emiatt senki sem vonta kétségbe, hogy növelni kell a hazai gyártást, de a hogyanról még az iparágon belül is eltérnek a vélemények. A szenátusi szavazás előtt Chuck Schumer, a demokraták frakciójának vezetője azzal érvelt a javaslat elfogadása mellett, hogy az segít az infláció leküzdésében, és amellett, hogy az amerikai gyártóipart erősíti, csökkenti az ellátási láncok zavarait, továbbá erősíti Amerika biztonságát. Schummer szerint, ha a szenátus nem fogadja el a törvényjavaslatot, veszélybe kerül a USA világgazdasági és innovátori pozíciója.

A republikános Rob Portman is a javaslat elfogadása mellett érvelt. Mint mondta, az nem egy szabadpiaci helyzet, hogy az USA versenytársai (Kína, az EU, Dél-Korea, Tajvan, Japán) óriási támogatásokat adnak a félvezetőiparnak. Ilyen körülmények között nehéz elképzelni, hogy támogatások nélkül vissza lehet vinni a gyártást Amerikába. Portman valószínűleg arra utalhatott, hogy több csipgyártó is belengette, hogy leállítja amerikai beruházásait, ha nem megy át a támogatási csomag. Az Intel a 20 milliárd dolláros ohiói gyárprojektjének, a TSMC a 12 milliárd dolláros arizónai fejlesztésének elhalasztásával fenyegetőzött.

A törvényjavaslatot ellenzők azonban épp ezt kifogásolták: visszás, hogy vastagon nyereséges vállalatok vezetői azzal fenyegetőznek, hogy amerikai munkahelyek szűnnek meg, ha a törvényhozók nem veszik figyelembe a preferenciáikat. A demokrata Bernie Sanders szerint a döntés precedenst teremt: holnap a mobiltelefon-gyártók, holnapután a számítógép-gyártók követelnek támogatást.

De maguk a félvezetőpari szereplők sem egységesek. A CNBC hétfői összefoglalója szerint egyes vállalatok attól félnek, hogy a Chip Act 52 milliárdos csomagjából az Intelnek és a többi, jelentős gyártókapacitással rendelkező cégnek (pl. Texas Instruments, Micron) aránytalanul sok pénz jut, míg a csiptervező cégek, melyek bérgyártókkal gyártatják a termékeiket (pl. AMD, Qualcomm, Nvidia), kimaradnak a támogatásból. Ráadásul a gyártókapacitással rendelkező vállalatok az úgynevezett FABS Act alapján is kaphatnak támogatást adókedvezmény formájában a beruházásaikra.

A CNBC-nek a törvényt ellenző egyik cég név nélkül nyilatkozó képviselője azt mondta, hogy az Intel akár 20 milliárd dollárt is kaphat a CHIPS Act, további 5-10 milliárdot pedig a FABS Act alapján. A nagy többségnek meg nem jut semmi.

Két éve megy a huzavona

A CHIPS Act ötletét 2020 júniusában dobták be először, majd 2021 januárjában egy nagyobb nemzetvédelmi törvénycsomag részeként próbálták átnyomni. Pénzt azonban akkor nem találtak hozzá. Tavaly nyáron egy versenyképességjavító csomag részeként újra nekiugrott a szenátus, hogy végigvigye a törvény, csak aztán idén januárban a képviselőház demokrata frakciója szintén előállt egy változattal, amely viszont az amerikai versenytörvénybe nyomta volna bele a félvezetőipari támogatást. A két elképzelést mostanra sikerült összefésülni mindkét törvényhozó testület számára elfogadható módon.