Forradalmi változásokat hoz az európai félvezetőiparban a Chips Act. Gyors végrehajtása az EU függőségét piacvezető pozícióvá, a sebezhetőséget szuverenitássá, a kiadásokat beruházásokká alakítja, minősítette a megállapodást a svéd energiaügyi, üzleti és ipari miniszter, Ebba Busch az Európai Bizottság közleménye szerint. Az európai félvezetőgyártás támogatásáról szóló törvény szövegéről sikerült előzetes megállapodást kötnie az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A terv röviden: 2030-ra az EU duplájára, 10-ről 20 százalékra akarja emelni részesedését a világ félvezetőiparából.

A nagy mesterterv három pilléren állna.

1. Az ún. Chips for Europe Initiative a nagyszabású technológiai kapacitásépítés támogatását takarja.
2. Külön kialakítanak egy olyan támogatási keretet, amellyel az ellátás biztonságát és az EU-s félvezetőipar ellenálló képességét erősítő beruházásokat (ún. elsődleges létesítmények) serkentenék.
3. Valamint kialakítanának egy olyan monitoring és válságreagáló rendszert, amely segítene előrejelezni a kínálati oldalon fellépő hiányokat, egy válság esetén pedig lehetővé tenné a gyors reagálást.

A törvény az európai gyárak építésén túl teljes EU-s ellátási lánc létrehozására serkentené az iparág szereplőit (pl. a gyárakat a működésükhöz szükséges összetevőkkel és anyagokkal EU-s beszállítók lássák el). A 2. pillérben meghatározott elsődleges létesítmények létesítésére például gyorsított eljárási rend vonatkozna. Ezek közé tartoznának a gyártóberendezéseket fejlesztő-építő cégek (mint amilyen pl. a holland ASML). Azok a csiptervező vállalatok pedig, melyek növelik az Unió innovációs képességeit a csiptervezésben, ún. "tervezési kiválósági központ" címet kapnának az Európai Bizottságtól. Ezeket a vállalatokat a tagállamok pedig bőkezűen támogathatják anélkül, hogy utána pl. tiltott támogatási eljárásokkal kellene szembenézniük.

A keretek megvannak. És a gyors végrehajtás?

A kereteket lefektették, de sok múlik a svéd miniszter emlegette gyors végrehajtáson. Ehhez például csökkenteni kell a bürokráciát, írja a The Register, és még jogszabályokat is kell módosítani, hogy elinduljon a program, amely összesen 43 milliárd euró támogatási keretet biztosít.

Az EB már 2021-ben elkezdte a Chips Act kidolgozásását, nem függetlenül az USA hasonló terveitől. Az első szövegtervezetet tavaly februárban tették közzé, őszre pedig már a 43 milliárd eurós keretről is megállapodás született.

A európai félvezetőiparban azonban már elindult a mozgolódás. Az Intel például tavaly 33 milliárdos európai befektetést lengetett be. Ennek egyik érdekes fejleménye, hogy az Intel márciusban azzal kezdett fenyegetőzni (valószínűleg nem függetlenül a gyenge eredményektől), hogy halasztja a Magdeburgba tervezett beruházásait, ha a német kormány nem emeli mintegy 10 milliárd euróra a támogatás mértékét. Utóbbi viszont egyelőre azon az állásponton van, hogy ha már közel másfélszeresére növeli a támogatás összegét, akkor az Intel is növelje a beruházását. De a fejlesztések azért haladgatnak, amit az is mutat, hogy Európában 93 százalékkal több csipgyártó gépet adtak el 2022-ben, mint egy évvel korábban.