Az Egyesült Államok és az Európai Unió június közepén állapodott meg egy magas szintű EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (Trade and Technology Council, TTC) felállításáról. A TTC feladatai között határozták meg a kereskedelem új és szükségtelen technikai akadályainak elkerülését, az intenzívebb együttműködést a technológia, a digitalizáció és az ellátási láncok területén, a kompatibilis és nemzetközi szabványok kidolgozását, a szabályozási politika kialakítását, illetve az amerikai és európai cégek innovációjának és vezető szerepének előmozdítását is.

Az Unió vonatkozó közleménye kiemelte, hogy a TTC keretében a partnerek kötelezettséget vállalnak rá, hogy az EU és az USA partnerséget alakít ki az egyensúlyának helyreállítására a globális félvezetőipari ellátási láncokban. Ennek célja egyrészt az ellátás biztonságának javítása lenne mindkét régióban, másrészt ahhoz is hozzájárulna, hogy mindkét gazdaságban növekedésnek indulhassanak a legnagyobb teljesítményű és erőforrás-hatékony félvezetők tervezésével és gyártásával kapcsolatos kapacitások.

A Kereskedelmi és Technológiai Tanács első ülésére ezen a héten kerül majd sor az amerikai Pittsburgh-ben, amelyet megelőzően az Unió kereskedelmi és digitális területekért felelős politikusai Európa megerősödő befolyásáról beszéltek a 21. századra vonatkozó szabványok és szabályok meghatározásában. A Reuters beszámolója alapján Valdis Dombrovskis és Margrethe Vestager hangsúlyozta, hogy a TTC nem egy harmadik fél ellen irányul, hanem azt az együttműködésről és a koordinációról szóló, stratégiai és geopolitikai jelentőséggel bíró platformként látják. A Tanács megalakulását azonban nehéz függetleníteni a Kína növekvő hatalmával kapcsolatos aggodalmaktól, illetve attól, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a kereskedelemtől a védelmi kérdéseken át a technológiai versenyig és az emberi jogok védelméig nagyon sok fronton került szembe Kínával.

A TTC tíz munkacsoportja mások mellett a technológiai szabványokkal, a zöld technológiákkal, az ellátási láncok biztosításával, az adatvagyon kezelésével, az exportszabályozással, a befektetések előszűrésével és a nemzetközi kereskedelmi kérdésekkel foglalkozik majd. A hírügynökség jelentése szerint Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke ezeket a területeket mind kulcsfontosságúnak nevezte az EU szempontjából, és egy olyan csomagról beszélt, amelyek egyaránt lefedik a blokk offenzív és defenzív érdekeit. Ebben a biztosok szerint a legújabb keletű, elvileg a tengeralattjáró-beszerzések miatt kirobbant francia-angolszász konfliktus sem változtat semmit az Unió hosszú távú érdekein.

Vissza a 90-es évekbe

Az európai ambíciók megvalósítása persze úgy sem lesz egyszerű dolog, ha a Tanács szerdán kezdődő ülése eredményesnek bizonyul (a következő találkozóra egyébként jövő tavasszal kerülhet sor Belgiumban). Az EB például nemsokára közzéteszi az "European Chips Act" intézkedések tervét, amelyetől egy csúcsmodern európai felvezetőipari ökoszisztéma kialakítását remélik, beleértve magát a gyártótevékenységet, a hazai ellátás biztosítását és az új piacok megszerzését is. A célkitűzések között azonban olyan számok szerepelnek, amelyeket nehéz lesz teljesíteni 2030-ig.

Az uniós program, hasonóan az amerikai CHIPS Act törvényhez, elsősorban az otthoni kutatási ás gyártókapacitások gyors növeléséről szól. Európa hozzájárulása aktuálisan a 10 százalékot sem éri el a nemzetközi félvezetőpiacon, az USA-t pedig 12 százalék körül szerepel a becslésekben. Ez mind a két esetben nagyon messze elmarad a 90-es évek arányaitól, amikor az európaiak kétszer, az amerikaiak pedig háromszor magasabb részesedéssel rendelkeztek.

Az EB az évtized végéig 20 százalékra emelné saját rátáját, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is hatalmas vállalásnak nevezett, és elismerte, hogy sokak szerint nem is feltétlenül fog sikerülni, amikor a tajvani TSMC vagy a dél-koreai Samsung a maga részéről szintén irdatlan beruházásokat tervez piaci pozíciójának megerősítésére. A ZDNet riportja szerint egyébként a globális csiphiány is pont azért érintette annyira súlyosan a járműgyártókat, mert ők jellemzően korábbi gyártási eljárásokkal készülő komponenseket használnak, míg a félvezetőipari fejlesztések éppen a nagyobb bevétellel kecsegtető, új generációs technológiákat célozzák. A TSMC legutóbbi negyedéves forgalmának is mindössze 4 százalékát adták az autóipari megrendelések, miközben az okostelefonos márkák nagyjából a felét hozták.