Az EU nem azért dönt eurómilliárdokat az európai félvezetőipar fejlesztésébe, hogy végül fontos, de lehangoló szilíciumforrássá váljon – közölte a belső piacért felelő uniós biztos az IMEC (Interuniversity Microelectronics Centre) nemzetközi kutató-fejlesztő szervezet éves fórumán tartott vitaindító előadásában. A The Register riportja szerint Thierry Breton elutasította az olyan földrajzi szegmentációs kísérletet, amelyek értelmében Európa kiforrott, míg Ázsia és az Egyesült Államok fejlett technológiai csomópontokat hozna létre. Ennek érdekében pedig az Uniónak megfelelő kutatási, fejlesztési és gyártási képességekre kell szert tennie a 2 nanométeres vagy annál is újabb eljárásokban.

Ahogy arról a múlt hónapban beszámoltunk, az Európai Tanács és az Európai Parlament eljutott az ideiglenes megállapodásig az európai félvezetőgyártás támogatásáról szóló törvény (Chips Act) szövegéről, 43 milliárd euró értékű támogatási keretet és adókedvezményeket biztosítva a tagországokban üzletet nyitó csipgyártóknak. Ezzel egyrészt megerősítenék a blokk globális félvezetőpiaci részesedését, másrészt a fejlett termékek tekintetében is csökkentenék függőségét az amerikai és ázsiai gyártóktól. Breton szerint a mai csúcstechnológiás csipekben ott vannak az európai kutatások eredményei, de az ipari relevanciához saját gyártótevékenységre is szükség lesz.

Egyszerű biztosan nem lesz

A The Register mindennek kapcsán felidézi, hogy az uniós program eddig nem feltétlenül a hi-tech irányába mutat: bár tényleg új beruházásokat tett lehetővé, azok jellemzően az (autó)ipari alkalmazásokra koncentrálnak. A Bosch konszern például már tavaly bejelentette, hogy 3 milliárd eurót fektet a félvezetőgyártásba és k+f tevékenységbe, de a társaság a 40-200 nanométeres tartományra koncentrál, amivel nem pont az emlegetett csúcstechnológiát képviseli. Az Intel Németországba tervezett gyára már sokkal jobban nézne ki, de a nehézsgekkel küzdő vállalat éppen holtpontra jutott a német kormánnyal a finanszírozás kérdéseiben, és a TSMC is hiába érkezik meg, ha nem 3, 5, vagy akár 7 nanométeres eljárásait hozza Európába, hanem tervei szerint 28 nanométeren szolgálja ki a járműgyártókat.

Breton beszédében olyan, kevésbé izgalmas technológiai területeket is említett, amelyek lehetőség nyújthatnak Európának a fejlődésre (FD-SOI, kis teljesítményű félvezetők), és kitért azokra az erőfeszítésekre, amelyek Európában és az Egyesült Államokban is elindultak a világjárvány nyomán a hazai ellátási láncok megerősítésére. Mivel ezeket a tengerentúlon gyakran övezik nacionalista felhangok, az uniós biztos úgy hivatkozott az itteni csiptörvényre, mint ami nem a bezárkózást vagy a teljes önellátást célozza, hanem csak helyreállítaná az egyensúlyt egy döntő fontosságú területen, lehetőséget teremtve Európa stratégiai eszközeinek védelméhez.