Frissen debüdált csúcstelefonjával, a Mate 60 Próval akkora hullámokat kavar a Huawei, mintha legalábbis a legújabb, még piacra sem dobott iPhone-okat árulná. Mint megírtuk, egy kanadai kutatócég 7 nanométeres gyártástechnológiával készült SoC-ot (system on a chip) talált a telefonban. Kínában állítólag hatalmas a felhajtás a telefon körül emiatt, mert a hazai technológiai ipar erejét látják benne.
Külföldön viszont sokan emeletes botrányt orrintanak, ugyanis a SoC gyártója, az SMIC és egyetlen más kínai félvezetőgyártó sem rendelkezik olyan gyártóberendezésekkel, amelyek ezt a csíkszélességet lehetővé tennék.
Az amerikai válasz egyébként nem késlekedett: a washingtoni törvényhozás gyors beavatkozást sürget. A képviselőház Kínával foglalkozó bizottságának republikánus elnöke, Mike Gallagher azt mondta, hogy a kereskedelmi minisztériumnak teljesen le kellene állítania a technológiai exportot a Huawei és az SMIC irányában.
És akkor jött az újabb Huawei-meglepi
Még le sem csendesedett a 7 nanométeres SoC keltette vihar, a kanadai TechInsights kutatói máris újabb adrenalinforrást találtak a Mate 60 Próban: egy LPDDR5-ös memóriamodult és egy NAND flash tárolót, amiken az SK Hynix címkéje látható. A koreai vállalat azonnal bejelentette: vizsgálatot indít, hogyan kerülhettek a termékei a telefonba.
A TechInsights anyagiból egyelőre csak egy UD310 típusú 4D NAND tárolót lehetett azonosítani. A flash memória kapacitása 512 gigabájt, maximális szekvenciális olvasási és írási sebessége 2050 MB/s, illetve 1700 MB/s. Az LPDDR5 memóriacsip specifikációit egyelőre nem közölték.
A korea csipgyártó a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy a Huaweijel szembeni amerikai szankciók bevezetése óta nem üzletel a telefongyártóval, ahonnan egyébként addig forgalmának mintegy 10 százaléka érkezett.
A szakma most azt találgatja, hogyan kerülhettek a modulok a telefonba. Az SK Hynix nagyjából akkor jelentette be az UD310-et, amikor Washington tiltólistára tette a Huaweit. A mobilokhoz fejlesztett LPDDR5 memórát 2021 januárjában mutatta be, és bő egy évvel később, 2021 márciusában kezdte meg a 18 GB-os modulok tömeggyártását.
Egy lehetséges magyarázat, hogy a Huawei amíg tehette, nagy mennyiségben vásárolt egy jelentősebb készletet, és betárolta. Ez a forgatókönyv viszont előrevetíti, hogy ha kifogynak a készletei, nem tud több Mate 60 Prót szállítani. Egy másik forgatókönyv szerint közvetítőket beiktatva a szürkepiacokon jutottak a termékekhez. Egyes elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy ez az egész csak terelés a Huawei részéről, és egyszerűen SK Hynix címkét nyomtak valamilyen más gyártmányú modulra.
Bármelyik forgatókönyv is igaz, a koreai vállalatnak mindenképpen kínos az ügy. Az USA ugyanis épp a közelmúltban hosszabbította meg újabb egy évvel a tajvani és dél-koreai félvezetőgyártók mentességét a Kínával szembeni szankciók alól.
A botrányt kirobbantó TechInsights egyik munkatársa szerint egyébként nincs itt, legalábbis a 7 nanométeres SoC esetében semmiféle suskus: a SMIC-nél kitalálták, hogyan lehet keskenyebb csíkszélességet elérni régi technológiával, mert a kényszer találékonyabbá tette a mérnökeiket.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak