Az érdekes SoC-ot kanadai kutatók találták meg a Huawei múlt héten bemutatott csúcstelefonjában, a Mate 60 Próban.

Bár a fejlesztésekre szánt 130 milliárd dollárnyi pénzből rengeteget elsikkasztottak, Peking továbbra is súlyos tízmilliárdokat költ, hogy felépítsen egy gazdaságát legalább 70 százalékban ellátó félvezetőipart. A legutóbbi hír szerint további 40 milliárd dollárnyi forrást biztosítana erre.

A pénz azonban önmagában kevés. Kell némi leleményesség is. A kínai félvezetőgyártók ugyanis az amerikai erőfeszítések következtében nem jutnak hozzá létfontosságú gyártóberendezésekhez: Washington a holland és a japán kormánnyal is megállapodott az azokra vonatkozó exportkorlátosokról. A jelelegi legfejlettebb gyártástechnológiát biztosító EUV (extreme ultraviolet) litográfiai gépeket egyedül a holland ASML szállítja. Ilyen berendezéseket fejleszteni hosszú idő, és közben a világ halad: az ASML például épp a napokban jelentette be, hogy az eredetileg tervezett 2025-ös határidőnél jóval előbb, már az idén leszállítja első következő generációs, ún. High-NA EUV berendezését, igaz, egyelőre csak egy kísérleti példányt.

Mivel a kínai gyártók nem jutnak hozzá a jelenlegi csúcseszközökhöz sem, 10 nanométer alatt már komoly nehézségeik vannak. De úgy látszik, még a félvezetőiparban is működik a barkácsmódszer.

Árulkodott a csúcstelefon

Az élet ugyanis nem áll meg holmi amerikai szankcióktól. A Huawei, melyet elzártak szinte minden mobilpiacon létfontosságú technológiától (fejlett csipek, androidos ökoszisztéma), továbbra is küzd a fennmaradásáért: a múlt héten mutatta be új csúcstelefonját, a Huawei Mate 60 Prót. A még a műholdas üzenetküldős kapcsolatot is támogató okostelefon bemutatóját egyébként – talán némi fricskaként – épp az amerikai kereskedelmi miniszter, Gina Raimondo kínai látogatására időzítették.

A Mate 60 Pro azonban nem a kommunikációs képességei miatt érdekes, hanem a benne dolgozó Kirin 9000s csip miatt. A négy nagy teljesítményű magot tartalmazó SoC (system on a chip) ugyanis meglepően fejlett. De ami ennél is izgalmasabb: 7 nm-es gyártástechnológiával készítette a SMIC, a legnagyobb kínai bérgyártó, ahogy azt a kanadai TechInsights szakemberei laboratóriumi mérésekkel igazolták. Ehhez azonban a SMIC-nek olyan technológiával kell rendelkeznie, amit jelenlegi ismereteink szerint csak az ASML piacon lévő legfejlettebb berendezései biztosítanak. A kínai csipgyártók azonban csak az egy generációval régebbi, ún. DUV (deep ultraviolet) berendezésekhez jutnak hozzá. És a SMIC hivatalos kommunikációja is az volt, hogy 14 nanométeres gyártástechnológiával rendelkezik...

Mint a Tom's Hadware összefoglalja, a bérgyártó már 2020-ban utalt arra, hogy kísérletezik a DUV litográfiai gépek átalakításával 7 és 5 nanométerre, de később hivatalosan soha nem erősítették meg, hogy sikerült volna megoldaniuk a problémát.

Nem mindenki látja áttörésnek

A kanadai labor szerint azonban két dolog biztosnak tűnik: a Kirint a SMIC gyártotta, és 7 nanométeres technológiával. Iparági elemzők ugyanakkor megosztottak abban a kérdésben, hogyan kell értékelni ezt. Van olyan vélemény, hogy a SoC nem barkács megoldással készülhetett, hanem a SMIC valamilyen módon hozzájuthatott a szükséges berendezésekhez. Mások viszont hisznek a barkácsolási teóriában (amihez persze több kell néhány drótnál, egy csavarhúzónál és két villáskulcsnál), és úgy értékelték a 7 nm elérését, hogy mutatja, mekkora potenciál van a kínai félvezetőiparban. Ez pedig újabb amerikai lépéseket eredményezhet – és újabb vitákat generálhat a szankciók hatékonyságáról (az érintett vállalatok vitatják, vagy kontraproduktívnak tartják).

De vannak olyan elemzők is, akik szerint nincs a dolognak különösebb jelentősége. A barkács megoldásoknak nagyon alacsony a gyártási hatékonysága: jó ha az elkészült csipek fele használható (az iparági sztenderd 90 százalék fölötti). Emiatt viszont még a Huawei igényeit sem tudja kielégíteni maradéktalanul a gyártó, ráadásul a gyártási költségek értelmezhetetlenül magasak lesznek.

Akiket érdekel, hogyan lehet – elméletileg – DUV litográfiai berendezéssel EUV litográfiát csimnálni, a Tom's Hardware oldalán találnak némi fogódzót.

Piaci hírek

A Microsoft vezére szerint is le kellene állni az MI dédelgetésével

Satya Nadella szerint mindenki előtt világossá kell tenni, hogy a mesterséges intelligencia egy eszköz, nem valamilyen emberi értelemmel rendelkező dolog.
 
Az Európai Unió kibervédelmi direktívájának való megfelelés nem annyira bonyolult feladat, mint amilyennek elsőre látszik.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Hirdetés

Biztonságos M2M kommunikáció nagyvállalti környezetben a Balasystól

A megnövekedett támadások miatt az API-k biztonsága erősen szabályozott és folyamatosan auditált terület, amelynek védelme a gépi kommunikáció (M2M) biztonságossá tételén múlik.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.