A Huawei, bár elvileg elzárták a mobilpiacon létfontosságú technológiák többségétől, a múlt héten bemutatta új csúcstelefonját, ami különösen nagy visszhangot kapott a benne dolgozó Kirin 9000s csip miatt. A négy nagy teljesítményű magot tartalmazó SoC ugyanis a beszámolók szerint meglepően fejlett dizájn, ráadásul a kanadai TechInsights szakembereinek mérései alapján 7 nm-es gyártástechnológiával állította elő az SMIC. Ehhez az ugyancsak kínai bérgyártónak olyan technológiával kell rendelkeznie, amit a jelenlegi felállásban csak az ASML legfejlettebb berendezései biztosítanak – ezekhez az SMIC elvileg nem juthat hozzá a kereskedelmi korlátozások miatt, és a társaság hivatalos kommunikációjában is csak a 14 nm-es gyártástechnológia szerepel.

A beszámolókból kiderül, hogy az SMIC már évekkel ezelőtt is kísérletezett a DUV (deep ultraviolet) litográfiai gépek 7 és 5 nm-re állításával, de ennek eredményeiről nem közölt részleteket. Ha a vállalat mégsem rendelkezik a szükséges berendezésekkel, és "barkácsolással" oldotta meg a problémát, az egyrészt a kínai félvezetőipari potenciált is jelzi, másrészt viszont nagyon alacsony gyártási hatékonyságot feltételez. Így vagy úgy, de az elemzők rögtön a szankciók hatékonyságáról és a válaszlépésekről értekeztek, utóbbiakra pedig nem is kellett sokat várni: az amerikai képviselőház Kínával foglalkozó bizottságának elnöke tegnap közölte, hogy a kereskedelmi minisztériumnak teljesen le kellene állítania technológiai exportot a Huawei és az SMIC irányában.

Jöhet a zéró tolerancia

A Reuters tudósítása szerint a republikánus Mike Gallagher azt az álláspontot osztja, hogy az új csipet nem lehetne előállítani amerikai technológia nélkül, így az SMIC megsérthette az amerikai kormányzat rendelkezéseit. "Eljött az idő, hogy véget vessünk minden egyesült államokbeli technológiai exportnak a Huawei és az SMIC felé, egyértelművé téve, hogy minden olyan céget elvágunk a technológiánktól, amelyik megszegi az Egyesült Államok törvényeit és aláássa nemzetbiztonságát" – idézi a törvényhozót a hírügynökség csütörtökön megjelent összeállítása. Mint ismeretes, a Huawei még 2019 májusában került fel az amerikaiak feketelistájára, az SMIC pedig 2020 decembere óta szerepel az "entitáslistaként" is hivatkozott jegyzékben.

Az indoklás alapja mindkét esetben a fejlett technológia katonai felhasználásától való félelem, a kínai vállalatokra rótt korlátozások értelmében pedig az USA a világ bármely pontján megtilthatja bármely vállalatnak, hogy amerikai technológit alkalmazzon a Huawei számára készülő csipek gyártásához. Időközben azonban a Huawei és az SMIC beszállítóinak több milliárd dollár értékben engedélyezték az ilyen értékesítéseket, miközben az érintett nyugati vállalatok általában vitatták, sőt kontraproduktívnak nevezték az új szabályokat. Az Egyesült Államoknak ugyan sikerült megállapodnia Hollandiával és Japánnal is a csipgyártásban használt fejlett technológiák kínai exportjának korlátozásáról, de a jelek szerint az élet csak nem akar megállni Kínában.