Hamarosan újabb regula nehezítheti az internetes óriáscégek és a platformfejlesztők életét Kínában. A Nikkei szerint vannak arra utaló jelek, hogy a Hszi Csin-ping elnök által is népszerűsített, a jövedelemkülönbségek csökkentésére irányuló "közös jólét" program részeként Peking egy ún. adatadó bevezetését tervezi.

Ha a kínai kormány nagyobb lépésekben indul a "közös jólét" program megvalósítása felé (amire egyébként a piac készül), az a technológiai vállalatokat is érintené: például előnybe kerülnének a kisebb technológiai cégek az óriásvállalatokkal (Alibaba, Tencent, Baidu stb.) szemben.

Az adat (pontosabban az adatokból üzleti értéket előállító vállalatok) megadóztatása vagy a haszon megosztása az adatok előállítóival nem új ötlet. Jó megoldást azonban egyelőre nem sikerült kitalálni. (Itt foglaltuk össze, milyen súlyos következményekkel járna, ha például a felhasználók pénzt kérnének a személyes adataik használatáért.) Kínában is előkerült már a téma, tavaly decemberben például a pekingi értékpapírpiaci felügyelet vetette fel.

Fontos ember mondta fontos helyen

De a hivatalnál lényegesen nagyobbat szólt egy közelmúltban elhangzott beszéd: Csungking korábbi polgármestere, Huang Qifan vetette fel egy pénzügyi konferencián, hogy a nagy mennyiségű személyes információkkal rendelkező platformoknak a tranzakciókból származó bevételi 20-30 százalékát vissza kellene fizetniük az adatok előállítóinak – természetesen adó formájában. Az adatokból származó haszon ugyanis a társadalom egészét illeti. A volt polgármester még olyanokat is mondott, hogy eleve az államnak kellene birtokolnia az adatok feletti joghatóságot, és az adatok kereskedelmének jogát.

A politikus fontos ember, 2010 előtt a párt sanghaji gazdaságpolitikáért felelős tisztviselője volt, onnan helyezték a gazdaságilag nem kevésbé fontos Csungkingba, ahol először alpolgármester, majd 2010-től hat éven át polgármester volt. Elismert gazdasági szakember, akik sokak szerint mind a mai napig fontos alakítója a kínai központi gazdaságpolitikának. Ebből következően a elemzők nem valamiféle egyéni ötletnek vagy elszólásnak tartják az adó ötletét, hanem olyan tervnek, amiről a kínai kormány tárgyal.

A Nikkei szerint Huang megjegyzése újabb figyelmeztetés a kínai internetes gazdaság óriásainak, mindenekelőtt az Alibabának és a Tencentnek, melyek hatalmas mennyiségű személyes adatot gyűjtöttek össze, és azok feldolgozásából, hasznosításából jelentős nyereséget is realizálnak. Egyesek szerint a beszéd figyelmeztetés jellegét erősíti az a szimbolikusan is értelmezhető tény, hogy 2020-ban ugyanezen a konferencián még az Alibaba alapítója, Jack Ma fejthette ki nézeteit a technológiai cégek vezérelte gazdaságról. Az üzletember tavalyi beszédében alig burkolt kritikákat fogalmazott meg. Aztán a konferencia után hónapokra eltűnt, vállalatai pedig egymás után kapták a csapásokat a szabályzóktól: a támadás az Ant tőzsdére vitelének megakadályozásával kezdődött, majd versenyjogi büntetések sora következett. De nem csak a Ma-birodalom került célkeresztbe. A Didi Chuxing (a kínai Uber) ellen épp az adatkezelési gyakorlata miatt indítottak eljárást idén nyáron.

Gyorsítani kell az internetes gazdaságot

Az már egy ideje látszik, hogy polgárai személyes adataira a kínai állam a párt vezető szerepének megőrzése szempontjából is stratégiai erőforrásként tekint, ahol kézben tudja tartani az egyre nagyobbra növő technológiai vállalatait. Mint a Nikkei írja, ez a szemlélet lecsorgott a helyi önkormányzati szabályok szintjére is. Sanghaj például szeptemberben tett közzé egy olyan rendelettervezetet, amely szerint az egyéneknek és a vállalatoknak is joguk van arra, hogy az adattranzakciókból származó bevételekből részesüljenek.

Már ebben a szellemben született a november elsejétől hatályba lépett új kínai adatvédelmi törvény is, és Peking felül akarja vizsgálni a monopóliumellenes törvényeket is.

Ugyanakkor a kormány gyorsítaná az internetes gazdaság növekedését. A legfrissebb ötéves e-kereskedelem fejlesztési terv szerint például az online szolgáltatások tranzakciós értékét a 2020-as 5800 milliárd dollárról 2025-re 7200 milliárd dollárra kell növelni. Mindezt természetesen a Kínai Kommunista Párt szigorú felügyelete mellett.