A kínai Beijing News riportjában a helyi értékpapír-piaci felügyelet (China Securities Regulatory Commission, CSRC) tudományos és technológiai hivatalának vezetőjét idézve számolt be a nagy mennyiségű felhasználói adatot kezelő technológiai vállalkozások célzott adóztatásának elképzeléséről. Ennek alapján a megfelelő technolgiai platformok üzleti értékét maguk a felhasználók generálják, akik esetleges nyereségüket is megosztják a szolgáltatókkal; a kuponok vagy különféle ajándékok vagy térítések viszont csak a platformok fejlődésének korai szakaszára jellemző marketingfogások, és összességében a felhasználók nem sokat profitálnak azokból a bevételekből, amelyeket a szolgáltatók rjtuk keresztül húznak.

A kormánylap cikkében szereplő hasonlat szerint a sokszor elképesztő mennyiségű felhasználói adat kezelése olyan, mintha a társaságok valamilyen nemesfém-bányán ülnének. A CSRC ezzel összefüggésben úgy látja, hogy a közösséget képviselő kormányzatoknak meg kell vizsgálnia az ilyen platformüzletek adóztatásának a lehetőségét, ugyanúgy, mint ahogy azt a természetes erőforrások esetében is teszik.

Ha az adat az új olaj, akkor úgy is kell szabályozni

A Reuters a kínai pénzügyi felügyelet vezetőjének egy korábbi nyilatkozatát is idézi, ami az adatokra vonatkozó szabályozást olyan átalakítását sürgette, mint ahogy az más gazdasági eszközök, például a munkaerő vagy a tőke esetében is érvényes. A technológiai vállalkozások szigorú felügyelete Kínában is aktuális téma, értve ez alatt elsősorban a hazai nagyvállalatokat, köztük az olyan big tech óriásokkal, Alibaba vagy a Tencent. Ezek legtöbbje értelemszerűen iszonyatos mennyiségű felhasználói aatot gyűjtött össze eddigi működése során, ami mára a kormányzat és a szabályozók szempontjából is minél hamarabb megoldandó problémát jelent.

A big tech vállalatok ugyanis nem csak tárolják és használják ezt az adattömeget, hanem de facto övék az adatok feletti korlátlan ellenőrzés is, ez pedig felveti annak a szükségességét, hogy az adatgazdaság más szereplőinek jogait is minél előbb egyértelműsítsék – nem utolsósorban javítva az adatok átjárhatóságát, és tisztába téve a velük kapcsolatos árazási mechanizmusokat is.

A felügyelet és a kínai jegybank a múlt hónapban már egy olyan szabályozástervezetet is közzétett, ami az alternatív pénzügyi szolgáltatásokat szorítaná korlátok közé, mások mellett szigorítva az online mikrohitel-szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat. Ennek első és eddig legnagyobb vesztese az éppen tőzsdére készülő Ant Group lett, ahol centikre voltak az új rekordot jelentő, 37 milliárd dollár bevonását eredményező elsődleges kibocsátástól. A kormányzati oldal viszont egyre kevésbé vevő rá, hogy az alternatív pénzügyi szolgáltatók technológiai cégként határozzák meg magukat, és erre hivatkozva majdhogynem ellenőrizetlenül válnak a terület meghatározó szereplőivé.