Erőteljes leépítésre készül az Intel. A PC-piac bezuhanása miatt több ezer munkatárásától válik meg, értesült belső forrásokból a Bloomberg. Tegyük hozzá: története során soha nem dolgoztak ilyen sokan az Intelnek: a Bloomberg szerint júliusban hivatalosan 113 700-an voltak állományban (A Macrotrends adatai szerint – lásd a lenti grafikont – 2021-et 121 100 fővel zárták).

Megnézték a számokat, és nem úgy állnak...

A Bloomberg informátorai a szerint a PC-piac pangása miatt kerül sor a takarékossági intézkedésre. (Mint a napokban megírtuk, a harmadik negyedévben az IDC 15 százalékos zuhanást mért.) Az elbocsátásokat állítólag még október 27-e, a következő negyedéves jelentés közzététele előtt bejelentik. A leépítés egyfajta szálkásítás is: az értékesítési és marketing részlegektől akár az alkalmazottak 20 százalékát is elküldhetik.

Pedig Pat Gelsinger első vezérigazgatói éve szépen alakult, ám a piac idén erősen megváltozott: az Intel fő bevételi forrása, a PC-s processzorai iránt visszaesett a kereslet (nem csak a piac szűkülése, hanem a konkurensek, főleg az AMD erősödése miatt is). Idén júliusban a vállalat már azzal számolt, hogy a 2022-es árbevétele mintegy 11 milliárd dollárral lesz alacsonyabb a korábban vártnál (az elemzők a harmadik negyedévre 15 százalékos bevételcsökkenést jósolnak). De csökkennek az árrések is: a csúcs 60 százalék körül volt, most viszont mintegy 15 százalékponttal kisebb.

Gelsinger már júliusban megígérte, hogy csökkentik az alapköltségeket, és további nyereségességjavító intézkedéseket is ígért az év második felére. (Az új emberek felvételét már korábban leállították, sok más technológiai vállalatokhoz hasonlóan.)

A mostani leépítések célja a Bloomberg Intelligence elemzője szerint az, hogy az Intel legalább 10-15 százalékkal csökkenthesse a fix költségeit a jelenleg 25-30 milliárd dolláros szintről. A befektetők is erre ösztönzik a menedzsmentet a maguk eszközeivel: vállalat részvényei 2022-ben elvesztették értékük több mint felét (januárban még 60 dollár közelében, most 25 dollár körül forognak a vállalat papírjai).

Kínos pillanatban nyúlnak a leépítés eszközéhez

Az Intel utoljára hat éve vette elő a nagy leépítő lapátot. Akkor 12 ezer munkahely, a teljes állomány 11 százaléka esett áldozatul a hatékonyságjavításnak. Azóta is voltak persze mozgások, de azok szűk, speciális területeket és maximum pár száz embert érintettek. Bezárták többek között a mobilmodem- és a drónrészlegüket, de az IoT-nál is voltak 2017-ben leépítések.

A mostani intézkedés azonban meglehetősen kínos a vállalatnak, hívja fel a figyelmet a Bloomberg, hiszen vastagon részesül a CHIPS Act 52 milliárd dolláros támogatási keretéből, amiből a hazai gyártást kívánják bővíteni.

De a kényszer nagy úr. A vállalatot tavaly év eleje óta vezető Gelsinger eleve nehéz helyzetben vette át a kormányrudat. A PC-piac pandémia alatti meglódulása ugyan némi levegőhöz juttatta, de a legfőbb problémák ellenszerét (elvesztett technológiai előny, elsorvadt innovációs kultúra) egyelőre nem találja. Nehezíti a helyzetét, hogy közben erősödött a konkurencia (pl. AMD, Nvidia, ARM), és lassult a világgazdaság. Ráadásul Joe Biden amerikai elnök pénteken újabb exportkorlátozásokat jelentett be Kínával szemben, ami zuhanórepülésbe vitte a csipgyártók részvényeit.

Mint a Bloomberg írja, az Intel akár arra is kényszerülhet, hogy csökkentse az osztalékot, hogy legyenek forrásai. Átmenetileg segíthet, hogy tőzsdére viszik a Mobileye-t (egy hete nyújtották be a tőzsdére lépéshez szükséges hivatalos dokumentumokat az amerikai tőzsdefelügyelethez). A tőzsdei antré sikere azonban egyáltalán nem garantált.

Az Intel nem kommentálta a leépítésekről szóló értesüléseket. A Bloomberg által megkérdezett csipgyártók (Nvidia, Micron) egyértelműen azt állították, hogy egyelőre nem készülnek hasonló lépésre, de például az Oracle és az Arm már túl van az első körökön.