Az évet csendes fogyókúrával kezdték a technológiai szektor szereplői, a kisebb-nagyobb leépítési körök, átszervezések pedig a tavaszt is végigkísérték. A BambooHR nemrégiben publikált kutatásának eredményei azonban azt mutatják, hogy a szervezetek menedzsmentje a pandémia utáni korszakban egy trükkös fegyvert is előszeretettel alkalmaz, ha fű alatt szeretne kurtítani a bérlistán.

Egy ideig úgy tűnt, a világjárvány miatt kényszerűségből elrendelt távoli munkavégzés új normává válhat a munka világában, ám tavaly már egészen egyértelművé vált a csúcsvezetés igénye: vissza kell rendelni az irodába az embereket (return to office, RTO). A téma azonban meglehetősen összetett és kényes természetű. A dolgozók egy jó részében hatalmas ellenállás van a régi normálishoz való visszatéréssel szemben. Ez azonban a jelek szerint néhány szervezetnél még kapóra is jött a menedzsmentnek.

A BambooHR több mint 1500 fős, többségében HR-területen dolgozó munkavállalóval készített felmérése alapján a vezetők negyede kifejezetten remélte, hogy a kollégák tömött sorokban fognak felmondani a néhol mézes madzaggal, sok helyen ellenben korbáccsal meghirdetett változás miatt. Ötből majdnem két topmenedzser (37%) azt is állította, hogy szervezetük az elmúlt évben azért hajtott végre elbocsátásokat, mert a vártnál kevesebb munkavállaló mondott fel az RTO alatt.

Felkavart viszonyok

A felmérés többi része a távmunkára állított, majd irodába visszarendelt kollégák preferenciáit, megváltozott szokásait elemzi. Úgy tűnik, a munkavállalók jelentős többsége továbbra is inkább a távmunkát preferálja a bejárás helyett (52 vs 38%). Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy teljesen mindegy, hol történik a munkavégzés, az emberek kifejezetten tesznek azért, hogy aktívnak látszanak.

Ez az irodai környezetben azt jelenti például, hogy direkt "köröznek" egyet más kollégák asztalánál, távmunkában pedig lelkesen kapcsolódnak csevegésbe a munkatársakkal, illetve megnyitva hagyják gépükön a kommunikációra használt alkalmazást. Ami viszont érdekes, hogy ezekkel a pótcselekvésekkel és egyéb nem munka jellegű tevékenységekkel a berendelt dolgozók lényegesen többet, napi mintegy 3 órát töltenek (miközben a távmunkázók "csak" 2-t). 

Az RTO kudarcát jelzi, hogy az irodába visszatért munkavállalók 42 százaléka szerint az egész csak azért volt, hogy a vezetőség saját szemmel felügyelhesse a beosztottakat. Ebben nem is tévednek nagyot, mivel a vezetők szűk harmada ezt konkrétan el is ismerte. Ugyanacsak nem szerencsés, hogy a HR-esek 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szervezetüknél semmiféle mérőszámokat nem használnak az RTO hatásának felmérésére.

Egy ilyen hatás lehet a különböző formában dolgozó kollégák eltávolodása. A megkérdezettek negyede szerint például az RTO óta nagyobb szakadék alakult ki a távmunkások és a nem távmunkások között, miközben a hibrid/irodai alkalmazottak közel fele (44%) szerint nem olyan szoros a kapcsolatuk a távmunkás kollégákkal, mint azokkal, akiket gyakrabban látnak az irodában.