Meglehetősen vegyes képet mutat, ahogy az informatikai ipar jeles képviselői igyekeznek kezelni a pandémia által felforgatott munkarendet. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy maguk a munkavállalók is tág keretek között viszonyulnak a témához. Hogy mennyire hajlandóak visszatérni a koronavírus idején elhagyott irodákba az emberek, az nem csupán attól függ, melyik országban, kontinensen élnek, hanem attól is, milyen szakterületen dolgoznak. Utóbbi miatt nem könnyű a technológiai fókuszú vállalatok helyzete, mivel a fejlesztőmérnökök, programozók többsége nagyon is jól érzi magát otthon.

Ideje visszamenni

Bármennyire nehéznek tűnik, a techóriások többsége mára eljutott oda, hogy ha nem is teljesen, de megpróbálja visszahozni a 2020 tavasza előtt létező világot. A nagyjából 300 ezer irodai alkalmazottal működő Amazon már februárban kijelölte az új irányt: a dolgozóknak hetente legalább három napot a céges falak között kell eltölteni. Andy Jassy vezérigazgató szerint az együtt töltött munkaidő többek között segít a tanulásban, a fejlődésben és a vállalati kultúra erősítésében. 

Hasonló véleményen van Mark Zuckerberg is. A Facebook alapítója meg van győződve róla, hogy a mérnökök jobban teljesítenek, ha személyesen vannak jelen az irodában. Szintén a minimum heti háromnapos bejárást propagálja dolgozóinál a Dell is.

A Google-nél immár alaposabban megnézik, ki és mennyi ideig végzi munkáját távolról, azokat pedig, akik rendszeresen bejárnak, az éves személyes értékelés során kedvezőbben bírálják el. A Salesforce-nál egészen különleges "cukorkát" találtak ki a kollégák becsábítására. Egy most indult kéthetes kampány keretében minden dolgozó után annyiszor 10 dollárt adományoz majd jótékony célra a vállalat, ahány napot az illető az irodában húzott le.

Persze vannak olyan vezetők is, akiket nem nagyon érdekel, hogy mit szeretnének a munkavállalók. Az egyéb témákban sem éppen finomkodásáról híres Elon Musk például teljesen elzárkózik a távmunkától, így a Twitternél mindenkinek be kell járnia. (Legalábbis azon keveseknek, akik a többszöri tisztogatási hullámot követően is rajta maradtak a bérlistán.)

Különutas hozzáállás

A fentebbi felsorolás alapján úgy tűnhet, hogy az informatikai szektorban általánosan kirajzolódó trend lett, hogy ugyan eltérő módszerekkel és intenzitással, de megpróbálják újra irodai munkára szorítani a kollégákat. Vannak azonban olyan szervezetek is, ahol ettől homlokegyenest eltérő filozófiát vallanak.

A körülbelül 10 ezer alkalmazottal működő, más szempontból is különutasnak tekinthető Atlassian vezetősége például teljes mellszélességgel kiáll a távmunka jelentette előnyök mellett, és fel sem merül, hogy ezen a járvány lecsengésével változtatni kéne.

Ennek egyrészt fizikai okai vannak: ausztrál vállalatról lévén szó, még országon belül is hatalmas távolságok választják el a legközelebbi központtól a dolgozók tetemes részét. A napi 2+ óra oda, 2+ óra vissza jellegű ingázást pedig nem sokan vállalnák.

De még ha minden kolléga egy városban élne, akkor sem feltétlenül váltanának, mivel a menedzsment úgy véli, hogy az irodába terelés nem a termelékenységet növelné, hanem a dolgozói morált rombolná. Utóbbi végső soron a fluktuáció erősödését hozná, ami pedig ellehetetlenítené a folyamatos, konzisztens fejlődést, gátolná a szervezet innovációs képességét.

Ahogy a The Register beszámolójából kiderül: a vezetőség mérésekkel is alá tudja támasztani nézetei. Ilyen adat például, hogy a munkatársak 91 százaléka a távmunka, illetve a rugalmas munkavégzés lehetőségét kiemelt oknak tartja, ha arról kérdezik, miért marad az Atlassiannál. 92 százalék arról is meg van győződve, hogy mindez lehetőséget ad arra, hogy a lehető legjobbjukat nyújtsák. Az Atlassian belső kimutatásai szintén ezt támasztják alá. A cég semmiféle bizonyítékot nem talált arra, hogy a távolról dolgozó alkalmazottaknak csökkenne a termelékenysége.