Az mRNS-oltásoknak köszönhetően sikerült visszaszorítani és valamelyest megszelídíteni a Covid-járványt. 2020 és 2021 szigorú korlátozásai messze vannak már, napjainkban a kórházak jelentős részében sem kötelező maszkot húzni. Ahogy az élet visszarendeződik a megszokott kerékvágásba, a munkavégzés módja is helyrezökken az előző évtized gyakorlatába – vagy mégsem?

Míg Európában és Ázsiában hajlamosabbak az irodában dolgozók visszatérni üvegpalotáikba, az Egyesült Államok alkalmazottai sokkal jobban ragaszkodnak a távmunkához. Az ingatlanbizniszben utazó JLL The Wall Street Journalon megjelent kutatása szerint a pandémia előtti állapotokhoz képest az irodák kihasználtsága továbbra is 40-60 százalék környékén alakul. Ha nem is konganak az amerikai irodaházak, jóval kevesebb bennük az élet, mint a 2010-es években.

Több feladat jutott a nőkre
A hazai közgondolkodás semmit nem változott: a gyermekek és a háztartás ellátása továbbra is a nő feladata, állapította meg egy, a maga nemében egyedülálló kutatás. A Bayer Judit, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense, Zsolt Péter és a Bitport szervezésében lezajlott konferenciákon előadó Herendy Csilla, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensei által készített tanulmány rámutatott, hogy a Covid-19 idején a nők bizonyos esetekben még a hagyományos férfimunkák egy részét is kénytelenek voltak elvégezni.

A férfiak esetében növekedett az otthonról végzendő pénzkereső munkával töltött idő, megterhelő volt számukra a családdal való összezártság illetve a gyerekek közelsége. Oktatási intézményen kívül maradásukkal gondozásuk a családokra hárult, ez a családon belül szignifikánsan nagyobb mértékben terhelte az édesanyákat, mint az édesapákat. Ennek egyik feloldását a kutatók a GYES apai igénybevételének lehetőségében látják.

A munkamegosztással való elégedettség a párkapcsolat harmóniájával látszott arányosnak. Az, hogy a megnövekedett terheket hogyan élték meg, elsősorban attól függött, hogy a karantén előtt milyen volt a párok munkamegosztása és viszonya. Ugyanakkor a karantén a városiak számára hozott több változást. A teljes tanulmány itt tekinthető meg.

Teljesen nem állt helyre a világ más részein sem a korábbi állapot. Európában és a Közel-Keleten a járvány előtti kihasználtsági szint 70-90 százaléka a jellemző, Ázsia fejlettebb városaiban pedig 80-110 százalékon áll ez a mutató. A szorgos alkalmazottak sztereotípiája tehát nem minden ok nélküli: a távolkeleti irodisták egy része már több időt tölt főnöke közelében, mint a Covid-válság alatt.

A visszapattanás egyébként már 2021-ben megkezdődött: a JLL felmérése szerint jó néhány világvárosban legalább 75 százalékon állt már a mutató két évvel ezelőtt is, beleértve Tokiót, Szöult, Szingapúrt, Párizst és Stockholmot. Ezzel szemben az amerikai metropoliszokban az idén haladta meg először az irodák kihasználtsága a pandémia előtti szint 50 százalékát. A február végi helyzet szerint Austin vezet 66 százalékkal, San Jose-ban viszont csak 41 százalékon áll ez a mutató.

Érthető persze az európai-amerikai különbség, ha ismerjük az átlag amerikai hátterét. Az USA-beli otthonok jellemzően tágasabbak, kényelmesebben elférnek benne akkor is, ha minden családtag otthon tartózkodik. Ez elsősorban a külvárosokra vonatkozik, de az amerikaiak nagyobb arányban élnek nagyvárosaik külső részeiben, mint például ázsiai sorstársaik. A szegényes tömegközlekedés miatt sokat kell autózniuk munkahelyeikre, amit szívesen hagytak ki az évtized elején – és napjainkban ugyancsak élnek a lehetőséggel. Végül pedig a feszes amerikai munkaerőpiac nagyobb tárgyalási erővel ruházza fel az amerikai irodistákat, akik ezt a magasabb bérek mellett a kényelmesebb munkavégzést jelentő távmunka favorizálásában érvényesítik. Az USA-ban a januári munkanélküliségi ráta mindössze 3,4 százalék volt, fele annak, amit az Európai Unióban mértek ugyanebben az időben.