Idén nyáron az Advanced Workplace Associates (AWA) tanácsadó cég munkatársai a világ 13 országában, közel 80 irodában mérték fel az aktuális munkavégzési trendeket. A vizsgált szervezeteknél együttesen több mint 77 ezer munkavállalót tartanak bérlistán. Mint kiderült, ezek tetemes része a munkaidő többségét nem az iroda falai között tölti.
Soha már!
A felmérés eredményeit összegző AWA Hybrid Working Index [PDF] már nevében is mutatja, hogy a világ tényleg megváltozott a koronavírus elterjedésével. Az emberek még akkor sem szeretnének visszatérni a korábbi 9-től 5-ig tartó irodai létre, ha a pandémia enyhülése ezt egyébként egészségügyi szempontból már különösebb kockázat nélkül lehetővé tenné.
Mint kiderült, az irodákban az átlagos jelenlét mindössze 26 százalék volt a vizsgált nyár eleji időszakban. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a dolgozói állomány alig több mint negyede volt egyszerre az irodákban. Az arány még a csúcsidőszaknak minősülő hétközepi munkanapokon is éppen csak elérte a 30 százalékos szintet. A lentebbi grafikonból is jól kiszűrhető, hogy a dolgozók pénteken szinte egyetemlegesen igyekeznek kerülni az irodai létet, de a hétfő sem túl népszerű nap a bejárást illetően.
Irodák átlagos jelenléti aránya és asztalfoglaltsági szintje (Forrás: AWA)
A felmérésben vizsgálta az irodai asztalok kihasználtságát is. Mivel jellemzően egy cégben valamivel kevesebb asztal áll rendelkezésre, mint ahány munkavállaló van, így ezek az arányok kicsit magasabban alakultak. A helyekért persze így sem kell közelharcot vívni, mivel átlagosan csak minden harmadik asztalnál ült valaki. A pangásra jellemző, hogy még a legzsúfoltabb irodában sem közelítette meg a szint az 50 százalékot. (Amennyiben a munkavállalók attitűdje nem változik gyökeresen, mindez előbb-utóbb jelentős változásokat kell hozzon az irodaszektorban is.)
Technológiai probléma
Érdekes súlyponteltolódások mutatkoznak a jelenlétben, amennyiben az eredményeket iparági bontásban nézzük. Az összesen 13 vizsgált szektor közül egyikben sem emelkedett átlagosan 50 százalék fölé. A banki alkalmazottak vezetik a listát 47 százalékos átlagos jelenléti szinttel, és ezen a területen mérték a legmagasabb csúcsidőszaki arányt is (66%).
Átlagos és csúcsidőszaki jelenléti arány a vizsgált szektorokban (forrás: AWA)
A lista túloldalán a technológiai (és logisztikai) szektort találjuk. Itt mindössze a kollégák 15 százaléka "tette tiszteletét" az irodában egy átlagos napon. Mindezt akár azzal is lehetne magyarázni, hogy ezek az informatikai megoldásokat kínáló, fejlesztő cégek könnyebben be tudják illeszteni a táv- és hibrid munkavégzést az üzleti folyamataikba. Egyes nagy cégek példája viszont azt mutatja, hogy a techvállalatok jó része ugyanúgy igyekszik visszaterelni dolgozóit az irodákba, ám ez sok helyen komoly ellenállást vált ki.
Mivel a technológiai piacon jellemzően szakemberhiány van, így a munkaadók nem erőltethetik túl az irodai munkát, ezért a megoldás legtöbb helyen a hibrid modell, azaz a hét egyik részét az irodában, a maradékot pedig jellemzően otthon tölthetik a kötöttségeket immár nehezebben viselő kollégák.
Itthon is ez van
A fentieket alátámasztja egy nemrégiben készült hazai kutatás is. A kifejezetten IT-szakemberekre fókuszáló felmérés szerint a távmunka különböző formái a pandémia alatt az egyik legmeghatározóbb munkavégzési formává váltak a hazai informatikusok körében, és többségük annyira megkedvelte a részleges vagy teljes home office-t vagy a digitális nomádként való munkát, hogy legfeljebb heti néhány napra térne vissza az irodába.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak