Talán még Stephen Thaler sem gondolta végig, milyen bonyolult helyzetet teremt a generatív mesterséges intelligencia a szerzői jogok terén.

Néhány éve még nemzetközi ismertséget hozott Stephen Thaler feltalálónak és harcostársának, Ryan Abbott jogászprofesszornak, hogy a mesterséges intelligencia szerzői jogának elismeréséért küzdöttek. Aztán egy éve megjelent a ChatGPT, és mindent átrendezett, mégpedig olyan sebességgel, hogy a szerzői jog (is) képtelen követni. Ma már annyi vita-per zajlik párhuzamosan, hogy azok zajában észre sem vennénk egy Thaler-féle ügyet.

A szerzői jogokat az elmúlt pár évtizedben alapvetően az internet formálta (digitális tartalmak, domainnevek védelme stb.), mostanra azonban a generatív mesterséges intelligencia átvette a helyét, vélik szakértők. Mivel még nem létezik semmiféle átfogó nemzetközi szabályozás az MI és szerzői jog viszonyára vonatkozóan (az EU-s szabályozás is elsősorban a kockázatokkal, az etikai kérdésekkel, a kontrollálhatósággal foglalkozik, a szerzői joggal csak periferikusan), egyelőre a bíróságok egyedi döntései a mérvadóak.

A szerzői jog csak az emberé. Vagy nem

Indítottak pert színészek arcuk felhasználása miatt, folyik egy per például a GitHub Copilotja ellen is. A közelmúltban írók nyújtottak be csoportos keresetet az OpenAI és a Microsoft ellen, mert állítólag a két cég szerzői jog védeleme alatt álló anyagokat használt fel a ChatGPT képzéséhez a szerzők engedélye nélkül. És a példák rohamosan szaporodnak.

Ami a Thaler által felvetett problémát illeti: egyelőre az az álláspont, hogy szerzői jog csak emberi alkotót illet meg. Egy washingtoni szövetségi bíróság idén augusztusban hozott ilyen értelmű ítéletet. De abban a pillanatban, amikor az ember bármilyen módon megváltoztatja az MI által létrehozott anyagot, igencsak zavarossá válik a helyzet.

De ez a generatív MI által felvetett problémahalmaznak csak egy szeletkéje. Nem mond semmit arról, hogy mi a helyzet a képzéshez használt anyagokkal. Egy az Axiosnak nyilatkozó szakértő szerint utóbbira a keresőmotorok kapcsán lefolytatott viták lehetnek a mérvadóak: a keresőmotorok ugyanis másolnak, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy releváns találatokat adjanak. Ezeket a vitákat le kell folytatni az MI kapcsán is.

Mások szerint nincs itt semmi izgalom: a meglévő szerzői jogi szabályok bőven elegendőek. Kellően sokrétűek, hogy alkalmazhatók legyenek az új technológiákra. Ennek az álláspontnak a képviselői inkább a fényképezőgépek és a videómagnók generálta problematikával állítanák párba a generatív MI által felvetett szerzői jogi kérdéseket.

Magabiztos cégek és szabadalmi trollok

Az érintett cégek magabiztosak. A Microsoft például elsőként vállalta, hogy megtéríti az ügyfeleinél esetlegesen felmerülő kártérítési költségeket, ha a termékeibe épített mesterséges intelligencia szabadalmi jogokat sértene. Az eddigi perek alapján Redmondban okkal lehetnek magabiztosak. A múlt hónapban például egy szövetségi bíróság elutasított egy a Midjourney és a DeviantArt ellen hasonló okokból indított szerzői jogsértési kereset.

De a meccs egyáltalán nincs lefutva – még iparágon belül sem. A Stability AI egyik alelnöke saját bevallása szerint például azért mondott fel, mert úgy ítélte meg, hogy cége nem tisztességes módon használta modelljei képzésére a szerzői jogvédelem alatt álló műveket. (A céget egyébként emiatt a Getty is perli.)

Másrészt vannak olyan perek, melyeket ismert személyiségek indítottak. Scarlett Johansson például jogi lépéseket tett egy MI-céggel szemben, mert az állítólag egy a színésznőről készült deep fake képet használt a reklámjaiban.

Mindezt színesítik a szerzői jogi trollok. Egyesek szerint azért is lenne fontos az MI stabil jogi környezetének kialakítása, mert a szabadalmi trollok rászállhatnak olyan vállalatokra, melyek általánosan használt technológiákat hoznak létre. Megvásárolnak szerzői jogokat, vagy akár létre is hoznak tartalmakat, hogy azokra hivatkozva perelhessék a fejlesztőcégeket. És azt már láttuk, hogy a szabadalmi trollkodás milyen károkat képes okozni a technológiai innovációban.

Piaci hírek

MI-vel védenék a britek az internetre szabadított óvodásokat

Az illetékes hatóság felmérése szerint egyre több kisgyerek jelenik meg a világhálón, akiknek a szülei is egyre nagyobb szabadságot engednek a digitális térben.
 
Hirdetés

Adathelyreállítás pillanatok alatt

A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.

Hol, milyen adatokat és hányszorosan tároljunk ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk szervezetünk működését egy nem várt adatvesztési incidens esetén is?

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.