Nem szerezhet szerzői jogot egy mesterségesintelligencia-algoritmus (MI) az általa létrehozott digitális műalkotásokra, mondta ki az amerikai szerzői jogi hivatal. A hivatal elutasította az Imagination Engines alapítója, Stephen Thaler ismételt kérelmét. Az amerikai feltaláló és jogi szakértő legalább három éve küzd brit jogtudósokkal vállvetve azért, hogy az MI-t is megillesse a szerzői jog.

Thaler az amerikai szabadalmi hivatalhoz egy konkrét ügyben fordult: szerzői jogi igényt szeretett volna bejegyeztetni egy olyan digitális képre, amelyet állítólag egy gépi tanulási algoritmus állított elő. Thaler szerint mivel az A Recent Entrance to Paradise című alkotást egy a feltaláló által fejlesztett algoritmus, a Creativity Machine készítette, így a szerzői jog is "őt" illeti.

A hivatalnokok másként látják

A hivatal készségesen elismerte: lehetséges, hogy a képet valóban az algoritmus hozta létre úgy, hogy magában a képgenerálásban nem volt része emberi kreativitásnak. A kérelmet azonban nem tudták befogadni. Az érvelésük az volt, hogy a jelenlegi szerzői jogi törvények csak a szellemi munka gyümölcseit védik, egészen pontosan azokat, amelyeket az emberi elme alkotóereje nyomán jöttek létre.

A hivatal nem jegyez be olyan műveket, amelyeket gép vagy pusztán mechanikus eljárás állít elő, amely emberi szerző alkotói közreműködése vagy beavatkozása nélkül működik. A törvény ugyanis úgy szól, hogy a művet emberi lénynek kell létrehoznia, írta az hivatal Thaler régi harcostársának, Ryan Abbottnak. (Ehhez az ügyhöz is a Surrey-i Egyetem jogászprofesszora biztosította a jogi hátteret.)

Ez már a második alkalom, hogy az amerikai hivatal elutasította a feltaláló kérelmét, hasonló érvekkel. Thaler azonban még egyszer nekifutott az ügynek. Kitartó küzdelmét az vezérli, hogy a mesterséges intelligencia szerzői jogának elismerése elősegítené a szerzői jog alapvető céljainak érvényesítését.
 

Creativity Machine: A Recent Entrance to Paradise (pixel)

Thaler második kérelmének érveit azonban a hivatal jórészt politikai érvnek minősítette, amely nem hivatkozik olyan precedensjogi esetre, amely megkérdőjelezné a hivatalnak a szerzői jogi törvény értelmezését. És mivel az 1976-tól érvényben lévő amerikai szerzői jogi törvény emberi szerzőséget követel meg, a mű nem jegyezhető be.

A testület elutasította Thaler azon érvét is, hogy a művet bérmunkaként készítette egy ember számára, mondván, hogy a Creativity Machine maga nem köthet jogilag kötelező érvényű megállapodást a feladat elvégzésére, és hogy ismét csak nem volt szó emberi szerzőségről egyébként sem.

Már négy ország jogászainak adnak munkát

A kitartó amerikai tudós az Egyesült Államokban, Angliában, Walesben és Ausztráliában, sőt az EU-nál is próbálkozik – egyelőre nem sok sikerrel. Az Európai Unió szabadalmi hivatala, az EPO (European Patent Office), valamint az Egyesült Királyság hivatala, az UKIPO (United Kingdom Intellectual Property Office) is úgy döntött 2020-ban, hogy mesterséges intelligencia nem lehet szabadalom tulajdonosa.

A beadványok jogi szakértőjeként Abbott álságosnak nevezte a jelenlegi rendszert, amelynek elvileg az lenne az érdeke, hogy védje a feltalálók érdekeit az őket alkalmazó vállalatokkal szemben. Szerinte ha elismernék az MI jogát a szerzőséghez, az tisztázna egy sor ma kétértelmű területet.

Fellebbezünk! – nyilatkozta a professzor a mostani döntés kapcsán a The Registernek –, mert a mesterséges intelligencia igenis képes kreativitásra hagyományos emberi szerző hiányában is. A mesterséges intelligenciával létrehozott művek szerzői jogi védelme szerinte létfontosságú a társadalmilag értékes tartalom előállításának előmozdításához.