Az Egyesült Királyság és az Európai unió szabadalmi hivatala is elutasította azt a kérelmet, amit egy mesterséges intelligencia nevében adtak be.

Európában nem lehet szabadalom tulajdonosa mesterséges intelligencia – mondta ki az Európai Unió szabadalmi hivatala, az EPO (European Patent Office). Ugyanígy döntött az Egyesült Királyság hivatala, az UKIPO (United Kingdom Intellectual Property Office) is. Ezzel zárult az utóbbi idők egyik legfurcsább szabadalmi ügyének első fordulója. De még nincs vége, sőt csak most jön a java.

Egyelőre rosszul járt a Dabus AI

Mint azt pár hónapja a Bitport is megírta, Stephen Thaler amerikai feltaláló mesterséges intelligencia algoritmusa, a Dabus AI több olyan találmánnyal állt elő, amire fejlesztője nem készítette fel. "Kitalált" többek között egy fraktálformát követő ételtartót, ami sokkal jobb helykihasználást biztosít például szállító autók rakodóterében, mint a hagyományos geometriai alakzatokat (kocka, henger stb.) formázó dobozok.

A feltaláló összefogott a brit Ryan Abbott jogászprofesszorral, hogy a szabadalmi hivatalok ismerjék el a Dabus AI szabadalmi jogait. A szabadalmi kérelmekben Thaler csupán bejelentőként jelölete meg magát.

A döntés megszületett: mind az uniós, mind pedig a brit hivatal elutasította a kérelmet. Az EPO egyelőre nem adta ki döntése részletes indoklását, csupán annyit közölt, hogy a beadványok nem felelnek meg az Európai Szabadalmi Egyezmény azon követelményének, hogy a feltalálónak emberi lénynek kell lennie. A hivatal az egyezmény azon kitételeire hivatkozik (az egyezmény 81. cikke, valamint a Végrehajtási rendelet 19. pontja), melyek az EPO értelmezésében egyértelműen kimondják, hogy csak emberi feltalálók kaphatják meg a szabadalom tulajdonjogát.

A brit hivatal ugyan szintén elutasította a beadványt, de megengedőbb vont az uniós szervezetnél. Az UKIPO elfogadja, hogy a Dabus AI hozta létre a találmányokat, de mivel gép, és nem természetes személy, nem tekinthető feltalálónak – nyilatkozta a hivatal munkatársa, Huw Jones. Azt azonban Jones is elismerte, hogy Thaler és Abbott beadványa nagyon fontos kérdést vet fel. Egyre gyakoribb lesz ugyanis, hogy mesterséges intelligencia algoritmusok hoznak léte találmányokat, és erre a jelenlegi szabadalmi rendszer nincs felkészülve.

A UKIPO szabályzatát egyébként múlt év októberében módosították olyan módon, hogy egyértelműen kizárják az MI algoritmusok szabadalmi jogait.

Abbott: álságos ez a hozzáállás

A döntés várható volt, de meg fogják fellebbezni – nyilatkozta Ryan Abbott a szabadalmi témákkal foglalkozó IPWatchdognak.

A jogászprofesszor álságosnak tartja a jelenlegi rendszert, amely elvileg a feltaláló érdekeit védik az őt alkalmazó vállalattal szemben. Mint egy decemberben publikált cikkében kifejtette, a legtöbb szabadalom vállalati tulajdonban van. A vállalatok vagy valamilyen szerződés (például adás-vétel) révén szerzik meg, vagy egyes országokban automatikusan a munkáltatót illeti meg a tulajdonjog, ha valaki a foglalkoztatása keretein belül hoz létre találmányt.

Abbot úgy véli, ha elismernék az algoritmusokat is feltalálónak, az további ösztönzést adna az MI-fejlesztéseknek. Másrészről ha csak a szabályok miatt kötnének konkrét személyhez olyan találmányokat, melyeket az MI talált ki, az devalválná az egész szabadalmi rendszerbe vetett bizalmat.

Cloud & big data

TeslaMate-fiókok szivárogtatnak érzékeny információkat a Teslákról

Ez most kivételesen nem amiatt van, mert Elon Muskot nagyon leköti az X felemeléséért és a Mars meghódításáért vívott küzdelme.
 
A világ a "cloud first" stratégiát követi. Nem kérdés, hogy a IT-biztonságnak is azzal kell tartania a tempót, de nem felejtheti, hogy honnan startolt.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Jön a Clico formabontó cloud meetupja, ahol eloszlatják a viharfelhőket

Merre mennek a bitek a felhőben, ledobja-e szemellenzőjét az IT-biztonságért felelős kolléga, ha felhőt lát, lesz-e két év múlva fejlesztés cloud nélkül? A Clico novemberben fesztelen szakmázásra hívja a szoftverfejlesztőket a müncheni sörkertek vibrálását idéző KEG sörművházba.

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.