Mi van akkor, ha egy mesterséges intelligencia (MI) algoritmus valami olyan talál ki, amire eredetileg nem tanították? Bár dől a pénz az ilyenre képes általános célú MI kifejlesztését célzó projektekbe, a megvalósítása egyelőre még távolinak tűnik. Vagy mégsem?
Ezzel kapcsolatban a BBC egy nagyon érdekes sztorira talált: a Surrey-i Egyetem két professzora és egy amerikai feltaláló ugyanis most azzal bombázza az USA, az Európai Unió és az Egyesült Királyság szabadalmi hivatalát, hogy jegyezzenek be egy találmányt egy MI nevére.
Az amerikai feltaláló és jogi szakértő, Stephen Thaler saját mesterséges intelligenciája, a Dabus AI olyat dolgokat csinált, amikre nem tanították. Kitalált egy olyan, fraktálformát követő ételtartót, amiket szállításánál sokkal tömörebben lehet pakolni, és a robotok is könnyebben meg tudják fogni, mint a jelenlegi formájú dobozokat. A másik találmány pedig egy speciális lámpa, amelynek az agytevékenységet leképező minta alapján villog.
Bár a találmányok nem ad hoc repültek ki a Dabus AI "fejéből", a Thaler szerint kulcsszerepe volt a két találmányban. Csakhogy van egy bökkenő – mondják a hivatalok. A hagyományos szabadalmi jogok embereket illetnek meg.
Most Thaler és a brit tudósok közös erővel küzdenek az igazukért. Utóbbiak szerint ugyanis a Dabus AI-t kell megjelölni a találmányok a szerzőjeként, míg az ahhoz kötődő jogok az algoritmus fejlesztőjét illetik meg.
Az MI a feltaláló, vagy csak a feltaláló eszköze?
A Surrey-i Egyetem jogászprofesszor, Ryan Abbott, aki az egyik segítője az amerikai feltalálónak – és a Dabus AI jogainak –, azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy az egész szabadalmi rendszer elavult. A hivatalok ugyanis azt mondhatják, hogy ha nincs olyan entitás, aki megfelelne a hagyományos emberi feltalálóság kritériumainak, akkor szabadalmaztatni sem lehet az adott találmányt. Ha azonban a jövőben egyre több olyan termék lesz, amit az MI talál ki, lényegében a szellemi jogok teljes mai rendszere összeomlik.
Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) viszont úgy véli, hogy egyelőre azért nem akarnak helyt adni Abbotték kérelmének, mert azzal a lépéssel korábban soha nem tapasztalt jogi precedenst teremtenének. Az kétségtelen, hogy a rendszer elavult, ám a szabadalmi szakemberek érvelésében is van valami: azért kell a szabadalom mögött humán feltalálónak lenni, mert így a jogok a feltalálót illetik, nem például az őt alkalmazó vállalatot. És amikor ez a rendszert kialakult, még senki sem számolt azzal, hogy egyszer majd MI algoritmusok ontják az új szabadalmakat. A hivatalok másik érve az, hogy az MI csupán humán feltalálók által használt eszköz.
Ha ebben bármilyen elmozdulás lenne abba az irányba, hogy az MI-nek is adjuk olyan jogokat, melyek eddig csak embereket illettek, az már messze túlmutat a szabadalmi jogok hatókörén, sőt a szellemi tulajdonjogokon is, hiszen a polgári jogi felelősséget és az adatvédelmet is érinti.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak