Talán még Stephen Thaler sem gondolta végig, milyen bonyolult helyzetet teremt a generatív mesterséges intelligencia a szerzői jogok terén.
Hirdetés
 

Néhány éve még nemzetközi ismertséget hozott Stephen Thaler feltalálónak és harcostársának, Ryan Abbott jogászprofesszornak, hogy a mesterséges intelligencia szerzői jogának elismeréséért küzdöttek. Aztán egy éve megjelent a ChatGPT, és mindent átrendezett, mégpedig olyan sebességgel, hogy a szerzői jog (is) képtelen követni. Ma már annyi vita-per zajlik párhuzamosan, hogy azok zajában észre sem vennénk egy Thaler-féle ügyet.

A szerzői jogokat az elmúlt pár évtizedben alapvetően az internet formálta (digitális tartalmak, domainnevek védelme stb.), mostanra azonban a generatív mesterséges intelligencia átvette a helyét, vélik szakértők. Mivel még nem létezik semmiféle átfogó nemzetközi szabályozás az MI és szerzői jog viszonyára vonatkozóan (az EU-s szabályozás is elsősorban a kockázatokkal, az etikai kérdésekkel, a kontrollálhatósággal foglalkozik, a szerzői joggal csak periferikusan), egyelőre a bíróságok egyedi döntései a mérvadóak.

A szerzői jog csak az emberé. Vagy nem

Indítottak pert színészek arcuk felhasználása miatt, folyik egy per például a GitHub Copilotja ellen is. A közelmúltban írók nyújtottak be csoportos keresetet az OpenAI és a Microsoft ellen, mert állítólag a két cég szerzői jog védeleme alatt álló anyagokat használt fel a ChatGPT képzéséhez a szerzők engedélye nélkül. És a példák rohamosan szaporodnak.

Ami a Thaler által felvetett problémát illeti: egyelőre az az álláspont, hogy szerzői jog csak emberi alkotót illet meg. Egy washingtoni szövetségi bíróság idén augusztusban hozott ilyen értelmű ítéletet. De abban a pillanatban, amikor az ember bármilyen módon megváltoztatja az MI által létrehozott anyagot, igencsak zavarossá válik a helyzet.

De ez a generatív MI által felvetett problémahalmaznak csak egy szeletkéje. Nem mond semmit arról, hogy mi a helyzet a képzéshez használt anyagokkal. Egy az Axiosnak nyilatkozó szakértő szerint utóbbira a keresőmotorok kapcsán lefolytatott viták lehetnek a mérvadóak: a keresőmotorok ugyanis másolnak, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy releváns találatokat adjanak. Ezeket a vitákat le kell folytatni az MI kapcsán is.

Mások szerint nincs itt semmi izgalom: a meglévő szerzői jogi szabályok bőven elegendőek. Kellően sokrétűek, hogy alkalmazhatók legyenek az új technológiákra. Ennek az álláspontnak a képviselői inkább a fényképezőgépek és a videómagnók generálta problematikával állítanák párba a generatív MI által felvetett szerzői jogi kérdéseket.

Magabiztos cégek és szabadalmi trollok

Az érintett cégek magabiztosak. A Microsoft például elsőként vállalta, hogy megtéríti az ügyfeleinél esetlegesen felmerülő kártérítési költségeket, ha a termékeibe épített mesterséges intelligencia szabadalmi jogokat sértene. Az eddigi perek alapján Redmondban okkal lehetnek magabiztosak. A múlt hónapban például egy szövetségi bíróság elutasított egy a Midjourney és a DeviantArt ellen hasonló okokból indított szerzői jogsértési kereset.

De a meccs egyáltalán nincs lefutva – még iparágon belül sem. A Stability AI egyik alelnöke saját bevallása szerint például azért mondott fel, mert úgy ítélte meg, hogy cége nem tisztességes módon használta modelljei képzésére a szerzői jogvédelem alatt álló műveket. (A céget egyébként emiatt a Getty is perli.)

Másrészt vannak olyan perek, melyeket ismert személyiségek indítottak. Scarlett Johansson például jogi lépéseket tett egy MI-céggel szemben, mert az állítólag egy a színésznőről készült deep fake képet használt a reklámjaiban.

Mindezt színesítik a szerzői jogi trollok. Egyesek szerint azért is lenne fontos az MI stabil jogi környezetének kialakítása, mert a szabadalmi trollok rászállhatnak olyan vállalatokra, melyek általánosan használt technológiákat hoznak létre. Megvásárolnak szerzői jogokat, vagy akár létre is hoznak tartalmakat, hogy azokra hivatkozva perelhessék a fejlesztőcégeket. És azt már láttuk, hogy a szabadalmi trollkodás milyen károkat képes okozni a technológiai innovációban.

Piaci hírek

Gyors zuhanásra is fel kell készülniük a menő MI-cégek befektetőinek

A buborék kialakulása sem kizárt, de az árfolyamok gyors felfutását követően anélkül is elkerülhetetlen lesz korrekció – jósolja a Wharton School veterán közgazdásza.
 
Hirdetés

Miért szerette Bill Gates a lusta kollégákat? – A produktivitás öt új trendje az ITSM-ben

Egy konferencia, ahol a CIO-k új produktivitásjavító eszközöket és módszereket tanulhatnak. Márciusban jön a 9. META-INF Atlassian Day – nem csak Atlassian-ügyfeleknek!

Az alábbiakban körbejárjuk az Enterprise Service Management fogalmát, és megmutatjuk azt is, miben különbözik az ITSM-től.

a melléklet támogatója a Meta-Inf Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.