Újabb, immár harmadik gigantikus állami befektetési alapját hozza létre Kína, hogy közelebb kerüljön a célhoz: önellátó legyen félvezetőkből. A Reuters által idézett hivatalos dokumentumok szerint az alap jegyzett tőkéje 344 milliárd jüan, azaz mintegy 47,5 milliárd dollár. Az alapban a legnagyobb részesedése a kínai pénzügyminisztériumnak és a Kínai Fejlesztési Banknak van. Mellettük bevontak további 17 céget, köztük öt nagy bankot.

Hszi Csin-ping elnök a 2010-es évek első felében hirdette meg a Made in China 2025 programot, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy a 2020-as évek közepére átalakítsa a kínai gazdaság szerkezetét, és megfordítsa az alacsony és a magas hozzáadott értékű gyártóipari tevékenység arányát. Leegyszerűsítve: Kína meg akar szabadulni a "világ gyára" (vagy még inkább: összeszerelő üzeme) szereptől.

Ennek egyik kulcseleme a technológiai ipar, benne a félvezetőgyártás megerősítése. Többek között kitűzték célként, hogy az országnak 2025-re 70 százalékban hazai forrásból kell biztosítania félvezetőigényét. Az első alapot 2014-ben hozták létre 138,7 milliárd jüan (kb. 19 milliárd dollár) tőkével, amit 2019-ben követett egy 204 milliárd jüanos (kb. 28 milliárd dollár) alap. Az alapok feladata, hogy finanszírozzák a hazai félvezetőgyártókat, mind a kutatás-fejlesztést, mind pedig a gyártás felfuttatását.

Minden csak pénzkérdés?

Az már a kezdetekkor látszott, hogy azt az alapcélt, hogy Kína hazai cégekkel biztosítsa a gazdaság félvezetőigényének jelentős részét, a látszólag korlátlanul rendelkezésre álló erőforrások ellenére sem lehet gyorsan megvalósítani. A legegyszerűbb lett volna, ha sikerül technológiát vásárolni, de amikor ilyen cégre vetettek szemet Kínában (lásd pl. a Micront), a felvásárlási kísérletek rendre elakadtak az amerikai szabályzó hatóságokon.

A 2020-as évek elejére az is kiderült, hogy hiába döntött az állam rengeteg pénzt technológiai iparra, az nem hasznosult megfelelően. A Kínai Kommunista Párt 2022-es kongresszusára történő felkészülés során kiderült például, hogy a támogatások egy részét egyszerűen elsikkasztották. Így hiába áramlott az iparágba különböző csatornákon 2015-2022 között összességében mintegy 135 milliárd dollárnyi tőke, a cél csak nem került közelebb.

A kudarcok azonban nem tántorították el Hszi Csin-ping elnököt az eredeti tervtől: Kínának önellátónak kell lennie félvezetőkből. Az irány helyességét csak erősítették az USA exportkorlátozási intézkedései. Az azonban már most is látszik: az exportkorlátozások egyes elemei, például hogy az ASML nem szállíthatja kínai cégeknek a legfejlettebb csipgyártó berendezéseit, egyszerre lassítják és drágítják is a megvalósítást.