Kína az elmúlt néhány hétben nagyjából 800 milliárd dollárnyi jüant fordított a helyi részvénypiac mélyrepülésének visszafordításába, ami nagyobb összeg, mint amennyit az előző évtized végén, a hitelválság kirobbanását követően a teljes kínai gazdaság élénkítésére fordítottak. A kínai tőzsde zuhanása – amelynek okairól és következményeiről itt olvasható egy rövid összefoglaló – természetesen érzékenyen érinti a technológiai vállalatokat is, ezen keresztül pedig azt a kormányzati stratégiát, amely a gazdasági világhatalmi státusz mellett már a globális technológiai vezető szerepet is megcélozta.

Semmi sem veszélyeztetheti a technológiai fejlődést

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC), amely tulajdonképpen a legfontosabb kínai gazdaságtervező testület, kedden jelentett be kétéves tervet a gyártóipar, pontosabban a hi-tech termékekben utazó vállalatok támogatására. A terv hat kiemelt ágazatot jelöl meg, amelyeken belül a megfelelő hazai cégek állami segítséget kapnak alapkompetenciáik folyamatos fejlesztésére: ezek a vasúti eszközgyártás, a tengeri mérnöki technológiák, az ipari robotika, az alternatív hajtású járművek, a mezőgazdasági gépészet és a felsőkategóriás orvosiműszer-gyártás.

Az NDRC közleménye szerint nem csak a megfelelő hitelezési környezetet biztosítják a vállalatoknak, hanem az állam aktív megrendelői szerepet is vállal, és ösztönzőleg lép fel a tengerentúli cégfelvásárlások érdekében, felfuttatva és megerősítve a globálisan is versenyképes kínai márkákat. A gyártóipar a bejelentés szerint kulcsfontosságú a folyamatos innovációra épülő kínai gazdaságnak, miután tavaly már ez adta a teljes GDP (63 és fél ezer milliárd jüan, azaz 10 és fél ezer milliárd dollár) több mint harmadát.

Szabadulnának a "világ gyára" szereptől

A Bizottság 2015 első felében összesen 3300 milliárd jüant pumpált 228 infrastruktúra-fejlesztési projektbe az olaj-és gázipar, illetve az energa- és internetszolgáltatás területén. A vasúti közlekedés fejlesztésére fordított éves keretet most önmagában is 300 milliárd jüanra növelték, és a támogatásokat a következő két évben a szofisztikált technológiai projektekre koncentrálnák. A kínai kormány tavasszal bejelentett "Made in China 2025" stratégiája ezzel párhuzamosan célul tűzte ki az alacsony és a magas hozzáadott értékű (LVP-HVP) gyártóipari tevékenység arányának fokozatos átfordítását, ahogy azt a kínai gazdasági növekedés lassulása és a költségek növekedése ma már szükségessé teszi.

Az ország legfőbb vonzereje természetesen továbbra is a hatalmas belső piac, az erős ipari háttér és az egyre jobb infrastruktúra, amelynek egyik eredménye a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) folyamatosan növekvő mértéke. Ez az év első hat hónapjában több mint 420 milliárd jüant (68 milliárd dollár) jelentett, ami 8 százalékos éves növekedésnek felel meg, miközben a globális FDI befektetések összértéke az elmúlt félévekben folyamatosan csökkent. A kínai központi banknak ugyanakkor most is és a közeljövőben is problémát jelentenek a hatalmas tőkeinjekciókkal kapcsolatos inflációs aggályok, így sok múlik majd a hitelezési rendszer fejlesztésén, a költségek csökkentésén és általában a jüan stabilizálásán.