Egyre frusztáltabb a kínai vezetés, hogy nem halad a kitűzött ütemben a kínai félvezetőipar felfuttatása, írja a Nikkei. Az üzleti lap beszámolója szerint a hatóságok több érintett cégnél vizsgálódik, vezetőket tartóztattak le hűtlen kezlés vádjával. A szigorú fellépés nem független attól, hogy ősszel rendezik a Kínai Kommunista Párt következő, 20. kongresszusát (az 1921-ben alapított pár ötévente tart kongresszust).

Pont a legnagyobbak csaltak

A kínai sajtó szerint az ország legnagyobb, államilag támogatott alapja, a CICF (China Integrated Circuit Industry Investment Fund), amelynek kulcsszerepe van a félvezetőgyártók fejlesztéseinek támogatásában, a korrupció melegágyává vált. A gyártás bővítésére szánt és főleg állami forrásokból származó  pénzek jelentős része gazdagított magánvagyonokat.

A hatóságok emiatt július végén vizsgálatot indítottak a CICF elnöke, Ding Wenwu ellen, aki 2014-es megalakulása óta irányítja az alapot. A hatóságok nem közöltek részleteket letartóztatása okairól, de annyi kiszivárgott, hogy állítólag finanszírozott gyártók közreműködésével sikkasztott az alap kasszájából. Ding hatalmas vagyon fölött diszponált: CICF jelenleg 340 milliárd jüant (kb. 50 milliárd dollár) tőkét kezel, aminek mintegy kétharmadát be is fektette. Mint a Nikkei írja, a CICF-elnök így a kínai félvezetőipar nehézsúlyú szereplője volt, ezért letartóztatása az egész ágazatot sokkolta.

De a CICF vezérigazgatója csak a jéghegy csúcsa. Július közepén letartóztatták Lu Junt, a CICF-hez szorosan kapcsolódó Sino IC Capital elnökét, aki szintén fontos szerepet játszott a befektetési célpontok kiválasztásában. Emellett más alapoknál is történtek letartóztatások.

Az átfogó nyomozás a finanszírozott gyártókra is kiterjed. Szintén júliusban tartóztatták le Tsinghua Unigroup korábbi vezetőjét, Zhao Weiguót, akinek a vagyonát a Forbes 2,7 milliárd dollárra becsüli, és rács mögé került egy korábbi vezetőtársa is. A Tsinghua úgy került a képbe, hogy CICF a csoport több leányvállalatát finanszírozta.

Hét év pénzeső, távolodó cél

Mint azzal a Bitport is többször foglalkozott, Kína 2015-ben bejelentette, hogy Made in China 2025 kezdeményezés keretében 2025-re 70 százalékban önellátó lesz félvezetőkből (2015-ben a saját gyártás aránya 10 százalék volt). A megvalósításban kulcsszerepet szántak a CICF-nek (és a Tsinghua Unigroupnak is).

A döntés után ömlött a pénz a félvezetőiparba, elsősorban olyan, a kormány által ellenőrzött alapokon keresztül, mint a CIC, de beszálltak a finanszírozásba az állami tulajdonú bankok és vállalatok is. A Nikkei idéz egy felmérést, amely szerint 2015-től máig összességében mintegy 900 milliárd jüan (közel 135 milliárd dollár) áramlott az iparba, csak tavaly több mint 200 milliárd (kb. 30 milliárd dollár).

A pénzbőségnek volt némi eredménye: tavaly a termelés volumene (kb. 150 milliárd dollár) közel megháromszorozódott a 2015-ös szinthez képest. De ez még mindig kis része a hazai ipar igényeinek, így a saját termeléshez 400 milliárd dollár meghaladó értékű import is társult – ami viszont duplája a 2015-ös importnak. Ráadásul a tovább fejlődést nagyban lassítják a Kínával szemben hozott szankciók, melyek elzárja a csúcstechnológiától (benne a legújabb félvezetőgyártó technológiáktól). És ez nem is változik egyhamar. Az USA-ban elfogadott a CHIPS Act ugyanis nem csak az 52 milliárd dolláros támogatásról szól, hanem arról is, hogy megtiltja a támogatásban részesülő amerikai vállalatoknak, hogy a következő tíz évben csúcstechnológiájú chipgyártó létesítményeket építsenek, fejlesszenek Kínában.