Újabb 50 millió euróval szálltak be befektetők az egyik legígéretesebb légitaxi-kezdeményezésbe, a  2011-ben alapított Volocopter nevű startupba befektetők. Ez volt a vállalkozás harmadik tőkebevonási köre, de még így is csak 81 millió eurónál tart.

A kör érdekessége, hogy a pénzt alapvetően szakmai befektetők adták össze. A befektetői kört egy kínai autógyártó, a Zhejiang Geely hozta össze, és hozzá csatlakozott a Daimler és az Intel. A kínai gyártóé többek között a Volvo márka, de a cég gyártja a jellegzetes londoni taxik elektromos változatát is.

Erős konkurencia ellenére jók a kilátások

A kínaiak megjelenése a cég mögött nem véletlen: nem kis részben arra adták a pénzt a startupnak, hogy mihamarabb elvigyék a légi taxis szolgáltatásukat Kínába. Egy olyan szolgáltatást, ami jobbára csak tervezőasztalokon és prototípusokban létezik. Prototípus egyébként van bőséggel, egyes szakértők szerint akár több mint száz repülő szerkezetet is fejleszthetnek világszerte légi taxis szolgáltatásokhoz.

A német cég nyolc éve dolgozik tervei megvalósításán. És bár komoly konkurensei vannak, jók az esélyeik, ugyanis a legtöbb fejlesztés még odáig sem jutott, mint a Volocopter. Az Airbus két éve jelentette be, hogy beszáll az autonóm légi taxik fejlesztésébe, és gyors eredményeket is ígért, aztán nagy csend következett. A Rolls Royce szintén dolgozik valamin, de még nem sokat mutatott belőle.

Az Uber egyenesen a NASA-val fogott össze koncepciója megvalósításához. A legtovább talán a kínai Ehang jutott: a cég tavaly már civileket is szállított eszközeivel tesztrepülésen. Az már látszik, hogy a belengetett hangzatos tervek, miszerint akár 2020-ra elindulhat autonóm vezetéssel működő légi taxis kereskedelmi szolgáltatás, egyelőre csak vágyálom.

Az első repülési teszteken a Volocopter is túljutott. Gépük először 2016-ban emelkedett fel a földről, de még nem robotpilóta, hanem a cég egyik munkatársa irányította. Ugyanakkor a német startup – nagyon okosan – nem ragadt le a repülő szerkezet önvezetésének problémájánál, hanem szinte egyedüliként párhuzamosan foglalkozott az infrastruktúrával is.

Az infrastruktúra talán fontosabb…

És egyre nyilvánvalóbb, hogy mennyire fontos a megbízható infrastruktúra és magának a drónrepülésnek az egységes nemzetközi szabályozása, ami azért elég lassan halad. (A nehézségeket mutatja a svájci posta esete, ahol rövid kísérleti szakasz után felfüggesztették az autonóm drónok használatát, mert több baleset történt.)
 

És épp ez adja a Volocopter előnyét. A németek ugyanis ebben szinte mindenkit megelőztek. Idén bemutatták egy taxiállomás-prototípust is, amely a teljes földi kiszolgáló hátteret biztosítja az ügyfélszolgálattól a karbantartó ellenőrzésekig és az akkuk felöltéséig. Az utazók a ügyfélkiszolgálás teljes folyamatát (rendelés, fizetés stb.) egy taxis appon intézhetik. A cég egyébként még az idén el akarja indítani taxiállomásaival a kísérleti repülést Szingapúrban. A Volocopternél úgy képzelik a városi közlekedés megvalósítását, mint az autópályákat: légi utakkal kötnék össze az állomásokat, amelyeken az ellenirányú forgalmat elkülönítenék (lásd a fenti videót). Persze ezzel épp az veszne el, ami a taxizás lényege: ahol autóút van, ott bárhonnan bárhová el lehet jutni.