A svájci postánál nem hogy bevezették, de ideiglenesen már ki is vonták őket a forgalomból, miután az egyik drón majdnem nagyon rossz helyre zuhant.

A svájci posta (Swiss Post) már Zürichben, Bernben és Luganóban is elindította drónszolgáltatását, amely ebben a formájában labormintákat szállított kórházak és egyetemi intézmények között. Ahogy a posta honlapján is megállípítják, a drónos kézbesítés valószínűleg sosem válthatja ki országszerte az évente 130 milió küldeményt kezelő hagyományos kézbesítést, vannak azonban olyan felhasználások, amikor kiválóan kiegészítheti a tradícionális módszereket. Ilyen a laborminták szállítása is, ami így nem függ az aktuális forgalmi helyzettől, és a drónok néhány perc alatt megtehetik azt az utat, ami autóval háromnegyed órába is kerülhet. Könnyű belátni, hogy az eleve rövidebb időtartam és a kiszámíthatóság milyen érték ezekben az esetekben.

A szervezet amúgy is az autonóm kereskedelmi drónokkal való szállítás svájci pionírjaként reklámozza magát, ahogy alaptevékenységét – a személyek, áruk és információ továbbítását – megpróbálja új területekre kiterjeszteni. Ebben a fenti egészségügyi felhasználást csak az első lépcsőnek tekintik, és olyan új alkalamzásokat keresnek, ahol prioritást élvező szállítmányokat kell kézbesíteni, vagy olyan helyekre kell eljuttatni a küldeményeket, mint mondjuk egy vihar következtében a logisztikai infrastruktúráról levágott település.

A postai drónok üzemeltetését a Matternet nevű amerikai cég végzi, amely 2011 óta fejleszti városi környezetre tervezett drónos szállítási platformját. A dolog eddig nem bizonult zökkenőmentesnek, a szolgáltatások tavaly év végi indulása óta már két repülő is lepottyant. A januári fiaskó lényege az volt, hogy az egyik drón GPS-hiba miatt egyfajta kényszerleszállást hajtott végre: gyakorlatilag tervezett módon lenullázta a beállításait, és a beépített ernyő segítségével szépen leereszkedett. A GPS rendszer javításával kapcsolatos lépésekre azóta állítólag már sort is kertettek.

Apróságokon múlhat a teljes iparág jövője

A második, májusi incidens ennél neccesebb volt: akkor az ernyő sem működött megfelelően, és a drón a földbe csapódott néhány tíz méterre egy óvodától. A balesetben senki sem sérült meg, de az kiderült, hogy milyen nyomasztó forgatókönyv, amikor nem csak maga a repülő, de annak vészhelyzetre tervezett rendszere is csődöt mond, onnantól pedig szerencse dolga, hogy az óvodások éppen jó helyen állnak-e. Az ügyet egyébként csak júniusban dokumentálták, de akkor valamilyen okból nem kapott szélesebb nyilvánosságot.

A TechCrunch néhán nappal ezelőtti beszámolója szerint a svájci postánál meghozták az egyetlen ésszerű döntést, és azonnal a földre parancsolták az összes drónt, amelyek addig fel sem szállhatnak, amíg a Matternet nem ad megnyugtató válaszokat a felmerülő kérdésekre. Csak az elrettentés kedvéért: a robotrepülők saját tömege is 12 kilogramm, ami akár 100 méteres magasságból zuhanhat rá valamire vagy valakire, úgyhogy a "sérülés veszélyéről" beszélni itt meglehetős eufemizmusnak tűnik.
 

A képek forrása: post.ch


Nem véletlen, hogy a sűrűbben lakott zónák vagy tömeg fölötti repülésre mindig is sokkal szigorúbb szabályok vonatkoztak. A Matternet azóta a lapnak küldött válaszában kifejtette, hogy a drón tulajdonképpen egy olyan erdős területre hullott, de arra már nem tértek ki, hogy az ernyő zsinórját állítólag éppen a drón valamelyik tartozéka vágta el. A Matternet szerint ez volt a legelső eset, hogy ilyesmi előfordult, de ők maguk is elfogadhatatlannak nevezik a dolgot, és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a hibaforrást kiküszöbölják.

Ez minden bizonnyal így is lesz, de a kommentárok arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen incidensek óriási károkat okoznak a gyorsan növekvő iparágnak, amennyiben a szabályozók látószögébe kerülnek. Bár minden előrejelzés óriási fejlődést jósol a kereskedelmi drónokat és a kapcsolódó szolgáltatásokat illetően, a vonatkozó technológiákkal még rengeteg munka lesz a kellő megbízhatóság eléréséig. Ha a svájci példából indulunk ki, és csak minden háromezredik repülés végződik valamilyen rendellenes landolással, az első pillantásra nem tűnik borzalmas eredménynek. Ám, ahogy azt a TechCrunch riportja is hangsúlyozza, csak egyszer kell tényleg telibe vernie egy drónnak egy óvodát, hogy ezzel belátható időre visszavesse az egész iparágat.

Közösség & HR

MI-vezérelt embermosógép készül Japánban

A pilótafülkére emlékeztető szerkezet gyors mosó-szárító programot és teljes felfrissülést ígér a felhasználóknak.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.