Úgy ment tőzsdére az Uber, hogy a menedzsment előre szólt: lehet, hogy soha nem lesz nyereséges a vállalat. Ennek ellenére nagy volt a csodavárás. A Facebook 2012-es tőzsdére lépése óta nem vártak a befektetők ennyire nyilvános részvénykibocsátást. A kívülállók pedig végre megtudhatták, mennyit is ér valójában a legértékesebb startup. Mint kiderült, kevesebbet, mint azt az optimista számítások mutatták.
Konzervatív árfolyamot lőttek be
A vállalat konzervatívan indított. Eredetileg 44-50 dolláros sávba lőtték be a jegyzési árat, amiből végül 45 dollár lett, egyrészt hogy növeljék az érdeklődést, másrészt pedig szerették volna elkerülni az árfolyamesést. Az előbbi számítás bejött, az utóbbi nem. Az érdeklődés nagy volt, de a kereskedés megkezdése után bezuhant az árfolyam.
Az óvatosságot a Lyft esete is indokolttá tette: az Uber amerikai konkurensének ugyanis magas áron indult, de hamar bezuhant az árfolyam, amit elemzők többek között a kiforratlan üzleti modell iránti bizalmatlanságra vezetnek vissza.
Az Uber 180 millió darab részvényt dobott piacra. Az alacsonyabb ár előnye volt, hogy nagy volt az érdeklődés, túljegyezték a részvényeket, és a nagy befektetési alapok is beszálltak. Ugyanakkor ebből kiderült, hogy egyelőre meg sem közelíti a cég a 120 milliárd dolláros értéket, sőt még a százmilliárdot sem. Az árfolyamból 82,4 milliárd dolláros cégérték jön ki.
Az óvatos árazást indokolta az is, hogy bár a vállalat már a világ 800 nagyvárosában jelen van, egyelőre csak égeti a pénzt. Soha nem volt nyereséges, sőt az is elképzelhető, hogy soha nem lesz az. Az önvezető technológiához köthető fejlesztések rettenetesen sok pénzt visznek el, és bár még mindig nagy az autonóm járművek körüli hájp, egyelőre nem nagyon látni, mikor kerülhetnek ilyen autók nagy tömegben az utakra.
A core business, azaz a személyszállítás szervezése és az ételszállítás azonban kétségtelenül pörög. 2018 végén 91 millió, legalább havi szinten aktív felhasználója volt. Alaptevékenységéből az előző évben 49,8 milliárd dollár volt a forgalma (2017-ben még csak 34,4 milliárdhoz, 2016-ban pedig 19,2 milliárd), de ebből 38,5 milliárd csak átfolyt rajta (sofőrök, éttermek díja), a nettó bevétel csupán 11,3 milliárd dollár, miközben a kiadások bőven 14 milliárd fölött voltak. De az idei első negyedév sem kecsegtetett sok jóval: 3 milliárd tiszta bevétel mellett egymilliárdnyi mínusz keletkezett.
Nem különleges az IPO utáni csökkenés
Egy startuptól nem meglepő, ha elsősorban a növekedésre koncentrál, és ezt el is viselik a befektetők, de egy tőzsdei céggel szemben más az elvárás. Hiába volt tehát a konzervatív árfolyam, a részvények villámgyorsan több mint 7 százalékot estek. Ezzel a cégérték már 70 milliárd alá csökkent.
Nem egyedülálló azonban, hogy egy technológiai cég részvényei csökkennek a kibocsátási árhoz képest. 2012-ben a Facebook tőzsdére lépése sem indult győzelmi menetnek. A kezdeti emelkedés után hamarosan visszament az árfolyam a nyitó árra (néhány hónap elteltével pedig lefeleződött). Annak idején a LinkedIn részvényei 2,6 százalékot estek az első kereskedési nap végére, sőt még a Google is megszenvedte a belépőjét: több mint 3,6 százalékkal csökkent az árfolyama a kibocsátási árhoz képest.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak