Mint azzal a hét elején a Bitport is foglalkozott, Washington további szigorítja a Kínába irányuló csipexport ellenőrzését. A Biden-adminisztráció célja elsősorban az, hogy bezárják a kiviteli tilalom kijátszására használt kiskapukat. Ezért több termékre és célországra (pl. Vietnám, Szaúd-Arábia) terjesztik ki az amerikai engedélyezési követelményeket, de Washington a szerződéses csipgyártókra is nyomást akar gyakorolni, hogy meghiúsítsa a szabályok kijátszására irányuló próbálkozásokat.
A helyzetet ellentmondásos: bár úgy tűnhet, az amerikai intézkedések jórészt papíron maradnak, hosszú távon valószínűleg lesz hatásuk, összegezte a Nikkei az iparági véleményeket. A rendszer kijátszható, a kínai félvezetőgyártók kreatívak, de nem biztos, hogy mindez elég az embargó ellensúlyozásához.
Részsikerek persze voltak: a Huawei 5G-képes Mate 60 Prója például, ami kellőképpen nagy vihart is kavart. És a finanszírozás sem probléma: a Huawei bevétele 2022-ben közel 88 milliárd dollár volt, magasabb mint a a Ciscóé (57 milliárd).
Problémák az exportkorlátozással
A Nikkei összeállításából öt fontosabb tényező rajzolódik ki, melyek gyengítik az exportkorlátozások hatását.
1. A vámhivatalokban nem félvezetőipari szakértők dolgoznak. Ahhoz, hogy eredményes(ebb) legyen az embargó, kiterjedt ellenőrzési rendszert kellene kiépíteni (sok szakértővel), és ki kellene képezni a kiviteli tilalomhoz csatlakozó összes ország vámosát arra, hogy el tudják dönteni, mit lehet exportálni és mit nem. Ennek eldöntése még egyszerűbb (nem félvezetőipari) eszközöknél is nehéz lehet. A Nikkeinek egy szakértő mondta, találkozott olyan esettel, amiben egy svéd precíziós fúrót akartak Oroszországba exportálni, ám hosszas utánajárással kiderült: az eszköz katonai célokra is használható, ezért letiltották az exportját.
2. Third-party és offshore partnerek, fedőcégek beiktatásával kijátszható a rendszer. Ez talán az egyik legelterjedtebb módszer. A tilalmak bevezetése óta mind Oroszország, mind Kína nagyüzemi módon alkalmazza ezt a lehetőséget. (A problémával korábban a Bitport is foglalkozott.)
Az iparágat jól ismerők szerint a kínai vállalatok igazi szakértői a fedőcégek létrehozásának. Van olyan cég, amely negyedévről negyedévre változtatja a nevét, hogy így játssza ki az amerikai ellenőrzést. Ezt a tempót az amerikai hivatalok egyszerűen nem tudják lekövetni. Állítólag egyre terjed az akatrészcsempészet is: pl. elektronikus hulladékként viszik be az alkatrészeket.
3. Nem egyértelmű a szabályozás. Az USA megnyert két fontos szövetségest az exportkorlátozásokhoz: Hollandiát és Japánt. De csak idén. Addig viszont zavartalanul szállítottak mindenféle fejlett gyártóberendezéseket kínia vállalatoknak. A gépek karbantartás sem lesz feltétlenül gond, mert míg a gyártóberendezések exportját viszonylag könnyű nyomon követni, a hozzájuk szükséges, különböző gyártóktól származó precíziós alkatrészekét nem. Ha utóbbiak esetében nem vonják be a meglehetősen hosszú ellátási láncok minden szereplőjét (pl. Dél-Korea, az Európai Unió tagállamai), annak az árát közvetve az amerikai félvezetőipar fizeti meg: az amerikaiak nem exportálhatnak, de a kínaiak végső soron hozzájutnak ahhoz, amire a gyártáshoz szükségük van.
Jól példázza ezt a japán helyzet: Tokió például nem exporttilalmat vezetett be, hanem exportellenőrzést. És ha nem katonai vagy védelmi célú felhasználásról van szó, akkor valószínűleg az exportőr megkapja a kiviteli engedélyt. Emiatt a japán félvezetőgyártó-berendezést szállító cégek (Tokyo Electron, Nikon, Desco) váltak 2019 óta a kínai piac legfontosabb beszállítóivá. De az amerikai berendezésgyártóknak is Kína a legfontosabb piaca, állítják piacelemzők.
4. A régi berendezések is feljavíthatók fejlettebb technológiára. A Huawei 5G-s csipjénél is az volt a szakértők gyanúja, hogy a SMIC régi technológiájú gyártóberendezéseket turbózott fel hozzá. Ez legfeljebb a gyártási hatékonyságot rontja, igaz, azt jelentős mértékben: akár a legyártott csipek fele is selejt lehet.
5. Know-how és tudásimport. Kína évek óta dolgozik azon, hogy hazacsábítsa a technológiai központokban tapasztalatot szerzett szakembereit. Az, hogy ebben mennyire sikeres, egyelőre nem látható.
Egyelőre nincs jobb
Mindezek ellenére a Nikkeinek nyilatkozó iparági vezetők szerint az exportellenőrzés hosszabb távon hatékony eszköz lehet. A Huaweinek is évekre volt szüksége, hogy maga fejlesszen 5G-s csipet a telefonjaihoz. És az még mindig nem éri el a konkurensei szintjét.
Elemzők szerint kell egy-két év ahhoz, hogy az idén bevezetett szigorítások hatását jobban lehessen látni. Például kiderüljön: életképes-e gazdaságilag az a barkácsgyártás, amire sok esetben a kínai félvezetőipari cégek rászorulnak.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak