Érdekes fejleményekről számolt be a héten a Reuters tűz közeli forrásokra hivatkozva. A hírügynökségnek névtelenül szivárogatók nem kevesebbet állítanak, mint hogy a Huawei Technologies csipgyártásra specializálódott egysége a közelmúltban olyan új, Kínában gyártott alkatrészekkel jelent meg, amelyeket megfigyelő kamerákba építenek be.

Ez azért nagy szó, mert a kínai technológiai óriás az egyik legrégebbi és "legkedveltebb" célpontja az elmúlt években sorozatban érkező amerikai szankcióknak és kiviteli korlátozásoknak. A Huawei a célzott intézkedések hatására egy sor termékkör esetében, például az okostelefonok szegmensében teljesen visszaszorult, ugyanakkor folyamatosan igyekezett megtalálni az új lehetőségeket, és az alternatív beszerzési opciókat. Idén tavasszal például a vállalat büszkén jelentette, hogy tízezres nagyságrendben sikerült már belföldi forrásból származó alkatrészekkel kiváltani a szankciók miatt elérhetetlen nyugati technológiát.

Visszatérve a Reuters értesüléseire: több különböző forrás egybehangzó állítása szerint a Huawei tulajdonában lévő HiSilicon idén kezdte szállítani az új alkatrészeket a megfigyelő kamerák gyártóinak, amelyek között helyi és külföldi cégek is vannak. Mindez a hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint felrázhatja ezt a szegmenst, mivel az amerikai exportkorlátozások bevezetése előtt a vállalat domináns beszállítója volt a térfigyelő kamerákba szerelt csipeknek. Egy 2018-as becslés szerint globális részesedése elérte a 60 százalékot is, ám ez 2021-re 3,9 százalékra zuhant.

A Huawei márciusban jelentette be, hogy áttörést ért el a 14+ nanométeres csiptervezésbe. Ez ugyan néhány generációval elmarad a jelenlegi csúcstechnológiától, ám egyrészt a vállalat helyzetéből fakadóan ez is komoly előrelépést jelent, másrészt a kamerák működtetéséhez ezek a processzorok is bőven elegendőek.

A nyilvános és a nem nyilvános információk alapján annyi bizonyosan elmondható, hogy a vállalat igyekszik "aktívan kimozogni" az amerikai szankciók következményeit.

Érdekes csúcstelefon

A hírhez szorosan kapcsolódik, hogy a cég nemrégiben piacra dobott új okostelefonjával kapcsolatban is felmerült a korlátozások témája. Kanadai kutatók felfedezése alapján a Mate 60 Próban olyan fejlett technológia dolgozik, amelyre elméletben egyelőre nem képes a kínai ipar. Azzal kapcsolatban, hogy ez miként valósulhatott meg, egyelőre a szakértők között sincs egyetértés, de az biztos, hogy egyes amerikai politikusoknál azonnal megszólaltatta a vészcsengőt.

Miközben a 7 nanométeres technológiával készült Kirin 9000s processzor körüli vita még el sem ült, máris érkezett a következő érdekesség. Ugyanaz a kanadai kutatócsapat bedobott egy LPDDR5-ös memóriamodult és egy NAND flash tárolót is a "buliba", amelyeken az SK Hynix címkéje látható. A koreai vállalat azonnal bejelentette: vizsgálatot indít, hogyan kerülhettek a termékei a telefonba. (Mivel hivatalosan ilyesmihez se juthatna hozzá a Huawei.)

A botrányt kirobbantó TechInsights egyik munkatársa szerint egyébként nincs itt, legalábbis a 7 nanométeres SoC esetében semmiféle suskus: a Huawei helyi partnereként működő SMIC-nél kitalálták, hogyan lehet keskenyebb csíkszélességet elérni régi technológiával, mert a kényszer találékonyabbá tette a mérnökeiket.