A Starlink eddig 540 műholdat állított pályára, 800 darabnál pedig beindítja a kísérleti szolgáltatást. Jelentkezni már lehet, a tesztek akár nyár végén elindulhatnak.

A SpaceX öles léptekkel halad a Starlink globális műholdas internetszolgáltatás felépítésében: az űripari magáncég legutóbb a hétvégén állított pályára néhány tucat műholdat, amivel már 540-re nőtt az infrastruktúrába csatlakozó mesterséges égitestek száma. Bár ez még jócskán elmarad attól a sokezres mennyiségtől, amire szükség lesz a vállalat terveien felvázolt globális és megfelelően alacsony késleltetésű, szélessávú űrinternethez, arra már elég, hogy a SpaceX elkezdjen felhasználókat toborozni a Starlink hálózatának tesztelésére.

Az eredetileg meghatározott megakonstelláció összesen 12 ezer műhold pályára állítását célozta, de a SpaceX időközben már 30 ezer műholdhoz nyújtott be spektrumigénylést az amerikai Szövetségi Távközlési Bizottsága (FCC) és a és a Nemzetközi Távközlési Egyesületnél (ITU). A társaság alapító vezérigazgatója, Elon Musk korábbi értékelése alapján 400 szatellit már alacsony, 800 darab pedig már közepes lefedettséget biztosítana. Ennek megfelelően most a Starlink oldalán megjelent arra is lehetőség, hogy egy egyszerű regisztrációval bárki híreket és a saját régiójára vonatkozó rendelkezésre állási információt kérjen a szolgáltatásról.

Maga a tesztidőszak állítólag nyár végén vagy kora ősszel indulna el, amikor az alacsony Föld körüli pályákon (LEO) működő rendszerhez már 800 hold csatlakozik majd, egyebek mellett lefedve az USA északi államait. Akinek el is fogadják a béta tesztelésre való jelentkezését, az a cégtől egy felhasználói terminált kap, ami Musk szerint úgy néz ki, mint egy ufó egy bot végén. Valójában pedig egy kis parabolaantennáról van szó, ami önmagát állítja be a legjobb minőségű jelek vételéhez.

Nem mi vagyunk az elsődleges célpont

Érdemes megjegyezni, hogy a SpaceX szerint a megfelelő régiókban a Starlink már akkorra is 20 milliszekundum körüli látenciát ígér, ami még a vezetékes szélessávú kapcsolatok esetében is elfogadhatónak számítana, a hasonló műholdas szolgáltatások több száz milliszekundumos késleltetéséhez viszonyítva pedig elképesztően alacsony érték lenne. Ha a béta tesztek gond nélkül lezajlanak, a SpaceX aktuális számításai szerint a Starlink előfizetés nagyjából 80 dollárba fogn kerülni havonta, és az első körös USA és Kanada után fokozatosan válik majd elérhetővé világszerte. Legelőször azonban az olyan területeken, ahol magas színvonalú vezetékes internet nem igazán érhető el, a Starlink ugyanis deklaráltan nem akarja rárúgni az ajtót a már működő és beágyazott operátorokra – legalábbis egyelőre.

A SpaceX-ről szólva egyébként az űrinternet nélkül sem sokszor maradnánk látványos bejelentásek nélkül. Musk nemrég például a Starlink műholdcsordája kiatt aggódó csillagászoknak próbált a kedvében járni, amikor Föld körüli pályára állított, óriási űrteleszkópok terveiről beszélt. Ezek a Starlink holdak pályájának körülbelül 328-580 kilométeres magassága fölött működnének, és így nem zavarnák azokat a műholdak megakonstellációi; a SpaceX vezetője szerint a következő generációs Starship rakéták már néhány éven belül rendszeresen repülni fognak, és első ízben teszik majd lehetővé az ilyen telepítések gazdaságos megvalósítását.

A legfrissebb izgatószer az a keddi Twitter-bejegyzés volt, amelyben Elon Musk ugyancsak óriási űrkikötők éptését lengette be. Itt olyan, a tengeren úszó platformokról lenne szó, amelyek a Hold- és Mars-utazásokhoz, illetve a Föld körüli hiperszónikus járatokhoz biztosítanának leszállóhelyet. Ezekhez az utasok vagy a szállítmányok akár a tenger alá fúrt alagutakon és hyperloop vasúti rendszereken keresztül is eljuthatnának, amelyeket Musk egy másik cége, a Boring Company fejleszt. A SpaceX-nek már van némi rutinja a tengerre való leszállásban, miután az újra felhasználható Falcon rakéták többször is sikeresen landoltak Atlanti-óceánon várakozó drónhajókon, de a tweetben szereplő "szupernehéz űrkikötők" meghatározása ennél sokkal nagyobb szabású projekteket ígér.

Közösség & HR

A MIT-en kitalálták, hogyan tanulhatja meg az MI az állatok nyelvét

Egyelőre nem lesz a mesterséges intelligenciából Dr. Dolittle, de a kísérletek közelebb vihetnek bennünket a természet mélyebb megértéséhez.
 
Hirdetés

A VR szemüveg nem csak a szórakoztatóipart forradalmasítja

A virtuális valóság világa folyamatosan fejlődik. Az új technológiák és a fejlesztések segítségével a felhasználók eddig soha nem tapasztalt módon merülhetnek el a digitális élményekben. Ebben a cikkben bemutatjuk a VR szemüvegek típusait, és azt is végigvesszük, hogy milyen áttöréseket hozott a virtuális valóság az élet különböző területein.

Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.