Az eddigi 12 ezer mellé újabb 30 ezer műholdhoz nyújtottak be spektrumigényt.

A SpaceX évek óta dolgozik annak a tervnek a megvílósításán, amelynek keretei között szatelliteket fejlesztene és juttatna fel az űrbe az olcsó és gyors internet-elérés biztosítására. A műholdas hálózat a Föld felszínének legjavát lefedné, és értelemszerűen határok nélkül biztosítaná a társaság Starlink nevű szolgáltatását. Az USA Szövetségi Távközlési Bizottsága (Federal Communications Commission - FCC) már két éve áldását adta összesen 7 ezer darab, alacsony pályán keringő műhold üzembe állításához szükséges tesztekre, amelyek végül ebben az évben kezdődtek meg.

A vállalat idén júniusban jelentette be, hogy komoly lépést tett a jövőben felállítandó Starlink globális műholdas internetszolgáltatás felé: május sikeresen fellőtték a Falcon 9 hordozórakétát a hálózat kiépítéséhez szükséges műholdak első 60 darabjával, amelyek közül végül 57 bizonyult tökéletesen működőképesnek. A kétszer is elhalasztott kilövés hibátlanul sikerült, és az újra felhasználható Falcon 9 is simán landolt az Atlanti-óceánon várakozó platformon. A Starlink az akkori közlések szerint 12 ezer műhold pályára állítását célozta,ehhez pedig az FCC és a Nemzetközi Távközlési Egyesülethez (ITU) engedélyét is megszerezte.

Hány holdat bír el a világűr?

A SpaceNews tegnapi beszámolója szerint azonban még ennél is sokkal több mesterséges égitestről lesz majd szó: a SpaceX további 30 ezer műholdhoz nyújtott be spektrumigénylést az ITU-nál, vagyis több mint négyszeresére emelné a Starlink holdjainak számát. Itt természetesen csak elméleti maximumról van szó, és egyes vélemények szerint leginkább arról van szó, hogy nyomás alá próbálják helyezni a szabályozás módosításán dolgozó szervezetet. Ettől függetlenül hétéves engedélyekről van szó immár 42 ezer darab kommunikációs műhold vonatkozásában, amelyeket 90 napig kell folyamatosan működtetni, hogy a jogosultságok ne veszítsék érvényüket.

A lap szerint az FCC a SpaceX nevében összesen 20 beadvánnyal fordult az ITU-hoz, minden esetben 1500 darab, különféle alacsony pályákon keringő szatelit vonatkozásában. Itt a 204 és 360 mérföld közötti (kb. 328-tól 580 kilométeres magasságig terjedő) tartományról van szó, ami igen érzékenyen érint több másik szakterületet is. A csillagászok folyamatosan tiltakoznak a szabad szemmel is látható műholdhadsereg ellen, ami nem csak a megfigyeléseket, de az éjszakai természeti folyamatokat is károsan befolyásolhatja.

Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az űr Föld körüli térségének legtisztább régiójáról van szó, amelyet ráadásul az emberes űrrepülésekkel szoktak megcélozni – itt működik például a Nemzetközi Űrállomás is. Ha ezt a térséget hirtelen teleszemeteljük sok tízezer műholddal, annak a szakértők szerint az űrrepülés jövőjére is komoly hatása lesz. Különösen, hogy nem a SpaceX az egyetlen társaság, amelynek ilyen ambíciói vannak: az Amazon vagy a Facebook is sok ezer egységet juttatna fel saját hálózatainak kiépítéséhez, de mások (TeleSat, LeoSat, Kepler stb.) is szereztek már hasonló engedélyeket az FCC-től önálló vagy másokkal közösen gondozott projektekhez.

Eközben ott van az űrhulladék kérdése is, ami egyelőre nem jelent számottevő problémát, de a műholdak, a hozzájuk tartozó felszíni kiszolgálók és maga az emberi személyzet is sebezhető az informatikai támadásokkal szemben, ennek pedig lehetséges következménye lehet a törmelékmezők kialakulása és a mesterséges égitesteket érintő dominóhatás. Augusztusban mi is beszámoltunk a BSides kiberbiztonsági konferencia egyik prezentációjáról, amely egy nemzetközi szabványrendszer létrehozását sürgette a műholdak biztonságos üzemeltetésével vagy az űrhulladékkal kapcsolatban. Az úgynevezett Kessler-effektus eszerint még sokáig nem jelentkezik majd látványosan, az ellene a szükséges lépéseket viszont érdemes lenne még időben megtenni.

Összehasonlításképpen: az ENSZ Világűrirodájának (UNOOSA) adatai alapján 1957-től napjainkig nagyjából 8500 darab műholdat, űrszondát, leszállóegységet, embereket is hordozó vagy teherszállító űrjárművet és más elemet állítottak Föld körüli pályára.

Közösség & HR

Egyre kevésbé férnek hozzá az MI-fejlesztők a létfontosságú adatokhoz

A tartalomszolgáltatók sorra vezetik be a korlátozásokat az általuk közölt anyagok felhasználására, miközben a mesterséges intelligencia egyre többet követelne magának.
 
Általános jelenség a hazai nagyvállalatok körében, hogy a szükségesnél jelentősen többet költenek nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra. Utánajártunk, mi a pontos helyzet, és mit lehet tenni a költségek optimalizálásáért.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.