Már ha valaki ilyesmire adná a fejét. A lehetséges következmények között van a törmelékmezők kialakulása és az összes mesterséges égitestet érintő dominóhatás.
Hirdetés
 

Az űrhulladék egyelőre nem jelent akut problémát, de a Föld körüli pályán mozgó műholdak, a hozzájuk tartozó felszíni kiszolgálók, sőt maga az emberi személyzet is riasztóan sebezhető az informatikai jellegű támadásokkal szemben, és ez hasonló jellegű károkat okozhat a mesterséges égitestek forgalmával kapcsolatban – derült ki a Las Vegas-i Black Hat kiberbiztonsági konferencia BSides nevű társrendezvényén. A rendezvény egyik szatellitrendszerekről szóló előadásából kiderült, hogy az irányítás elvesztése például azt eredményezheti, hogy a holdak a Van Allen sugárzási övezetbe terelhetők, ahol dominóhatást eredményező törmelékmezőt hozhatnak létre.

Van Allen-övezetnek a Föld feletti, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó gyűrűket nevezik, amelyek a napszél hatására létrejött, elektromosan töltött részecskéket tartalmaznak. A hatást az előadó, Elizabeth Wilson szerint annyira nem kell durvának elképzelni, mint ahogy mondjuk a Gravitáció című moziban bemutatták, de a folyamat könnyen eljuthat egy olyan szintre, amikor már az újabb műholdak pályára állítása is komoly problémát jelenthet.

A holdakra jelen pillanatban leselkedő legnagyobb veszélyek továbbra is fizikai jellegűek, de ezek között a sugárzás vagy a napkitörések mellé hamarosan felzárkózik az űrszemét is – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi időben a nagyhatalmak műholdak szétlövésével szórakoztatják magukat. Kína már 2007-ben megsemmisítette saját FY-1C jelű meteorológiai műholdját, amire az amerikaiak 2008-ban, a lelkes oroszok pedig 2015-ben, 2016-ban és 2018-ban is hasonló tesztekkel válaszoltak. India az idén csatlakozott az elit klubhoz, a francia elnök pedig nemrég jelentett be egy bizarr űrprogramot, amelynek keretei között 2030-ra fegyverekkel felszerelt holdakat állítana pályára.

A biztonság nem hogy gyenge, de van, ahol nem is létezik

A BSides konferencián a nagyközönség számára is kiderült, hogy a helyzetet tovább bonyolíthatják a hekkerek, akiknek nem lenne félelmetesen nehéz dolguk, hogy átvegyék az irányítást egy-egy szatellit irányítórendszere felett, és egymásnak ütköztessenek néhány eszközt. Itt már az is fontos szempot, hogy nagyon sok műhold esetében még a forgalmazott jeleket sem titkosítják, mivel egyrészt aránytalanul nagy számítási kapacitást igényelne, másrészt van, ahol az informatikai biztonságot eleve nem is tekintették lényeges szempontnak.

Az előadásban minderre a 66 aktív és 6 tartalék műholdból álló Iridium távközlési rendszert hozták fel példának. Az Iridium tervezői egy 2007-ban kiszivárgott dia alapján úgy gondolták, hogy ennyire összetett rendszer esetében egyáltalán nem kell aggódni a biztonság miatt, mert már csak a megfelelő antenna és a hozzá tartozó irányító eszköz kifejlesztése is akkora feladat, ami meghaladja a legtöbb potenciális támadó lehetőségeit. A legnagyobb európai hekkerszervezet, a Chaos Computer Club ezt természetesen kihívásnak vette, és 70 dolláros befektetéssel olyan hardvereszközt épített, amelynek segítségével képes volt elfogni az Iridium forgalmazásának 35-50 százalékát.

A rendszeren azóta biztonsági fejlesztéseket hajtottak végre, de az eset jól mutatta a műholdas technológiák sebezhetőségét. A BSides prezentációjában ismét felmerült, hogy égető szükség volna egy olyan nemzetközileg elfogadott szabványrendszer létrehozására, amelyben az államok nem csak a műholdak biztonságos üzemeltetésével, de az űrhulladékkal kapcsolatban is megállapodnak a mindenkire érvényes szabályokról. Az úgynevezett Kessler-effektus, amelynek értelmében az alacsony pályán keringő és egymással ütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel állítanak elő további szemetet, egyelőre nem jelentkezik látványosan – ami viszont nem jelenti, hogy nem érdemes még időben megtenni ellene a szükséges lépéseket.

Biztonság

25 évre ítélték Sam Bankman-Friedet. Változott valami?

Csütörtökön megszületett az ítélet az FTX volt vezérigazgatójának ügyében: 57 éves korában szabadulhat.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Az uniós direktíva felpezsdíti a magyar kiberbiztonsági piacot, az auditokból átfogóbb képet kapunk a gazdaság és az ország kiberképességeiről is. Interjú dr. Bencsik Balázzsal, az SZTFH kibervédelmi igazgatójával.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.