Bár korábban sem tűnt valószínűnek, most már szinte kizárt, hogy végül saját maga feldarabolására kényszerítik a Google-t. A világ egyik legértékesebb vállalatáról tavaly nyáron mondták ki az USA-ban, hogy versenyellenesen működik. Az eljáró bírói szerint a techóriás az online keresések esetében visszaélt piaci pozíciójával, ami a versenytársaknak, a hirdető partnereknek és a felhasználóknak is kárt okozott. Az egy éve hozott bírósági döntést követően az amerikai igazságügyi minisztérium azt szorgalmazta, hogy a problémát a Chrome böngésző eladásával orvosolja a cég.
A tegnap Amit Mehta kerületi bíró által nyilvánosságra hozott 230 oldalas ítélet szerint a Google-nek sem a Chrome böngészőt, sem az Android operációs rendszert nem kell leválasztania magáról. És hogy a cég vezetői még több pezsgőt locsolhassanak szét a főhadiszálláson, a bírói döntés még azokat az ügyleteket is folytathatónak ítéli, amellyekkel a Google biztosítja keresője privilegizált helyzetét más platformokon (például az Apple eszközein és a Mozilla böngészőjében).
A 2020-ban indított per egyetlen komolyabbnak tekinthető következménye a jelek szerint az lesz, hogy a kiegyensúlyozottabb verseny érdekében a Google-nek bizonyos felhasználói adatokat meg kell osztania néhány erre jogosultnak ítélt riválisával. A kommentárok azonban rögtön jelezték, hogy ezek önmagukban nem jelentik azt, hogy a Google-nek igazán értékes belső tudást, titkos kereső- és reklámpiaci megoldásokat kellene átengednie versenytársainak.
Szélsőséges értékelések
Nem túl meglepő módon a Google maximálisan elégedett a rá kiszabott jóvátételi csomaggal. Azt ugyanakkor a techóriás továbbra is fenntartja, hogy nem követett el semmiféle törvénybe ütközőt a korábbi években, a keresőpiacon pedig pezsgő versengés van, a fogyasztók pedig azt a terméket választják, amelyik számukra a legjobb szolgáltatást nyújtja. Hogy ez történetesen a legtöbb esetben a Google keresője, azért őket nem kéne elmarasztalni.
Kormányzati oldalról egyelőre nem reagáltak az ítélethirdetésben foglaltakra, de tartalmukat ismerve nem lenne meglepő, ha az igazságügyi minisztérium élne a fellebbezés jogával. A tiszta versenyért küzdő különböző csoportok és szervezetek viszont élesen és hangosan kritizálták a bírói döntést. Egy ilyen kommentár ahhoz hasonlította a döntést, mintha egy bankrablást követően arra kényszerítené a bíróság az elkövetőt, hogy jóvátételként írjon egy köszönő üzenetet.
Erről is az MI tehet
Hogy miért úszta meg ilyen csekély büntetési listával a Google azt követően, hogy ugyanez a bíró egy évvel ezelőtt súlyosan szabálysértő módon működő monopóliumként jellemezte a céget, az leginkább a technológiai piac gyors fejlődésével, konkrétan a generatív algoritmusok elterjedésével állhat szoros kapcsolatban.
Magában a bírói dokumentumban is terjedelmes részt képvisel az a szekció, amely azt taglalja, milyen sokat változott a piac azzal, hogy a mesterséges intelligencia használata a ChatGPT érkezését követő robbanásszerűen megnőtt. Mindez pedig valóban gyökeresen átalakítja azt a folyamatot, ahogy a felhasználók információkat szereznek be az interneten. Az MI-fejlesztők piaci szerepének felértékelődését mutatja, hogy szinte mindenhol saját keresőmotor megalkotásával próbálkoznak, a Chrome potenciális kérői között pedig felmerült az OpenAI és az Anthropic neve is. Utóbbi közel 35 milliárd dollárt sem sajnált volna a böngészőre.
Ennek mentén pedig Mehta értelmezése szerint immár nem is az volt a bíróság feladata, hogy a keresőpiacon "rendet tegyen", hanem sokkal inkább az, hogy ne tegye lehetővé a Google számára, hogy az MI területén is olyan domináns pozícióba kerüljön, amely lehetőséget ad a visszaélésszerű működésre.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak