A pénzügyi beszámolók szerint jól teljesít a Telekom csoporton belül az IT/rendszerintegrációs üzletág, melyet a T-Systems Magyarország visz. A jelentésekben rendre kiemelt üzleti szegmensként említik a területet. Mint azt Bódi Gábor, a T-Systems vezéigazgató-helyettese mondta, jó évre számítanak, de ez egy megfeszített időszakot eredménye. Egy éve került a T-Systems-hez a Magyar Telekom kis- és középvállalati üzletága, ami rengeteg, a szervezet egészét megmozgató feladatot adott. Bódi szerint ezekkel sikerült megbirkózni: organikusan kimutatható a fejlődés, és kimozdították a kkv-t kiszolgáló területet a korábbi stagnálásból.

Bitport: Az üzleti jelentések ugyanakkor nem a versenyszférát, hanem a kevésbé kiszámítható állami megrendeléseket jelölik meg fő bevételi forrásként, hozzátéve, hogy ezek jelentős része ráadásul a kisebb hasznot hozó eszközberuházásokhoz kapcsolódik. Hosszabb távon is kisebb arányban számolnak a versenyszférával, vagy a mostani helyzet átmenetinek számít?

B. G.: Cáfolnám, hogy visszaesett a versenypiaci ügyfelek száma, sőt a kkv-k megérkezésével még nőtt is az arányuk. Stratégiánk, hogy a hozzánk forduló ügyfeleket minél szélesebb ajánlattal tudjuk kiszolgálni. Egy-egy üzleti partner esetében az első időszak nálunk is a befektetésről szól, ami adott esetben a kisebb jövedelmezőségű IT-eszközök eladását jelentheti. Az is lehet, hogy az ügyfeleink először csak a mobil-előfizetésüket hozzák hozzánk, de arra törekszünk, hogy a végén komplex transzformációs partnerekké váljunk, és ha kell, működésoptimalizáló, hatékonyságnövelő szolgáltatásokat is nyújtsunk.

Most épp az aktuális 2014-2020 uniós finanszírozási ciklus középső időszakában vagyunk. Erre az a jellemző, hogy viszonylag nagy fejlesztési források állnak rendelkezésre nemcsak az állami cégeknél, hanem a versenyszférában is. Ennek köszönhetően növekednek az IKT kiadások, amik a piacon minden szereplőnél – nálunk is – növekedést eredményeznek.

Tekintettel azonban az uniós források ciklikusságára, nem gondolom, hogy ez a legfőbb értékmérő. Sokkal inkább az, hogyan tudunk a projektalapú beruházás jellegű üzletekről minél nagyobb arányban váltani a hosszú távú üzemeltetést biztosító havidíjas szolgáltatásokra.

Bitport: Megéri az egészen kis üzleti ügyfelekkel is személyre szabottan foglalkozni? Korábban éppen az volt a  mondás, hogy a kisvállalkozások igényei közelebb állnak a lakosságihoz, ezért is voltak a Telekomnál egy csoportban.

B. G.::Csak első ránézésre tűnik úgy, hogy az egyéni vállalkozások igényei teljesen más, mint a nagyoké. Persze más megközelítést kell alkalmazni, de a piaci trendek azt mutatják, hogy sokukban igenis nagy gazdasági potenciál van, amelynek kiaknázásában partnereikké válhatunk. Amire figyelnünk kell, az, hogy a kisvállalkozókban (akik jellemzően egyéni vállalkozók) keveredik az üzleti és magánemberi tudata. Ennek megismerésére, mélyebb elemzésére hamarosan kísérleti programot indítunk.

Ez az ügyfélszegmens vállalkozóként elvárja, hogy az eszközt kiszámítható üzleti szolgáltatásként adjuk, vagy hogy üzleti konstrukcióban nyújtsuk a lakossági csomagban megszokott integrált szolgáltatásokat is. Mi pedig transzparens módon megmutatjuk neki, hogy mennyit kellene fizetnie nálunk azokért az egyéb szolgáltatásokért, amelyeket több részletben, többféle szolgáltatótól vesz igénybe.

Például a Magenta 1 Business csomagban havidíjas konstrukcióban adunk egy jó minőségű laptopot, hozzá választhatatóan vezetékes és/vagy mobilszolgáltatást, valamint az üzleti életéhez szükséges alkalmazásokat is – irodai szoftvereket, e-számlázást, 24 órán belüli hibaelhárítást, szakmai tanácsadást stb. Nekünk azonban nemcsak az fontos, hogy a jelenlegi igényeket kiszolgáljuk, hanem az is, hogy megmutassuk, mik azok a szolgáltatások, amikkel ugyan most nem tervez, de amivel még hatékonyabbá teheti saját működését. Ezért az integrált ajánlathoz az alapszolgáltatásokon felül adunk egy bónusz csomagot, amiért az ügyfél többletszolgáltatásokat is igénybe vehet a csomagban foglalt kedvezmény mértékéig.

Bitport: Nemrégiben fogadta el középtávú stratégiáját a Zalai Önvezető Jármű Klaszter, amelyet a T-Systems vezérigazgatója Kaszás Zoltán irányít. Milyen szerepet kíván vállalni a cég ebben a projektben?

B. G.: Még nem tudjuk pontosan, hogy a manapság fókuszban lévő alapvető piaci technológiák/koncepciók, például az 5G vagy az önvezető autó egészen pontosan hova fog kifutni. Az azonban látszik, hogy a változásból nem érdemes kimaradni, sőt az is, hogy ebben mindenki az élen szeretne járni.

Folyamatos az egyeztetés a cégek és a kormányzat között a projekttel kapcsolatos perspektívákról. A novemberben elfogadott stratégia négy fő pilléren nyugszik: az önvezető járműiparhoz kötődő szabályozói és szabványosítási környezet megteremtésén, egy innovációs ökoszisztéma kialakításán, továbbá érdemi kísérleti projektek elindításán, és végül, de nem utolsósorban a kapcsolódó oktatás, tudatosító programok alakításán.

A zalai önvezető jármű klaszter koncepciója szorosan összekapcsolódik az 5G Koalíció és a Mesterséges Intelligencia Koalíció kezdeményezésekkel is. Mindegyikben ott vagyunk az alapítók között. A Deutsche Telekommal a hátunk mögött sokat tudunk és fogunk majd hozzátenni ezekhez a kezdeményezésekhez. Ezért is vállalata Kaszás Zoltán a klaszter vezetését.

Szükség lesz minőségi infrastruktúrára, és ezekben az együttműködésekben nagyon sok okos megoldás is koncentrálódik majd. Ez utóbbiban is komoly szakértelem és tapasztalat van nálunk, főleg miután a DT tavalyi döntése után hozzánk került a német nagyvállalat európai okos megoldások központja, az ESC (European Smart Solution Center).

Bitport: Hogyan lehet ezekből az együttműködésekből a résztvevők számára valós üzleti értéket előállítani? Vegyük az MI koalíciót, amiben már több mint 140-en vannak, közülük hányan lehetnek azok, amelyek inkább csak "leskelődni" jönnek, hogy mit is csinálnak a nagyok? Egyáltalán hogyan lehet ezt jól csinálni?

B. G.: A zalai klaszterben jelenleg kilenc járműipari, infokommunikációs, energetikai és légi közlekedési szereplő vesz részt, és ők kompetenciák szerint elosztják egymás között a feladatokat. A többi kezdeményezésnél persze más a helyzet. Az 5G a telekommunikációs ipar jövőjét is meghatározó infrastruktúraként adja magát, itt számunkra az is fontos, hogy vezető szerepre törekedjünk. A mesterséges intelligencia tekintetében jelenleg félelmek és lehetőségek között egyensúlyoz a világ, de látjuk, hogy óriási potenciál van benne. Ezért is vágtunk bele a Vanda digitális üzleti asszisztenst fejlesztésébe, amelyet elsőként a Magyar Telekom alkalmaz, némi rizikót is vállalva.

Bitport: Az infokommunikációs cégek hosszú távú fenntarthatósága nagyban függ attól is, hogy mivel és mennyire tudják bővíteni a szolgáltatási körüket. Az egyik ilyen kritikus terület az IT-biztonság. Nemrégiben saját felügyeleti központot építettek ki. Mekkora manapság az igény a hazai céges ügyfelek között a havidíjas szolgáltatásként igénybe vehető biztonságra?

B. G.: Informatikai biztonsági megoldásainkkal eddig is jelen voltunk ügyfeleinknél, az IKT rendszereikbe épített különféle megoldásokkal. Ma azonban piacnak ennél többre van szüksége, mindenekelőtt az azonnali reagálású 7×24 órás rendelkezésre állásra megfelelő kompetenciákkal. A fenyegetések azonnal és gyorsan történnek, a reakció is azonnal kell érkezzen. Az első óra mindenképpen meghatározó.

Még ennél is fontosabb elvárás, hogy az IT-biztonsági szolgáltató proaktív legyen. Annál értékesebb egy ilyen központ, minél inkább képes a fenyegetettség tompítására, megelőzésére. Konkrét ügyfélneveket a szolgáltatás jellegéből adódóan nem említhetek, de már sok nagy cégnél vagyunk jelen komplex infokommunikációs biztonsági szolgáltatóként.

Bitport: Nemcsak a kis- és középvállalati szegmens került át a Magyar Telekomtól a T-Systems-be, hanem a startup inkubációt ellátó Kitchen Budapest, a KiBu is. Milyen szerepet szán a cég a jövőben ennek a tudáscentrumnak?

Bódi Gábor
T-Systems Magyarország

Tavaly november 1-jétől irányítja a T-Systems Magyarország SOHO értékesítés, vállalati ügyféltámogatás és marketing divízióját.

Az igazgatásszervező és közgazdász végzettségű szakember korábban közigazgatási területen dolgozott. Foglalkozott többek között e-közigazgatással, majd 2008-2010. között szakállamtitkárként koordinálta a kormányzati informatikát. Ezt követően Puskás Tivadar Közalapítvány majd a Kopint Datorg ügyvezető igazgatója, 2013-2015 között az Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, 2014-2015 között a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára. A T-Systemshez 2016. október 1-jétől csatlakozott a szegmensmarketing ágazat igazgatójaként.

B. G.: A KiBu nem innovációs központ, hanem a Magyar Telekom Csoport és ezen belül a T-Systems innovációs laborja. De megtartottuk az önállóságát, hogy megkapja azt a kutatási és működési szabadságot, ami a startupos ötleteknek a gyűjtéséhez, menedzseléséhez és a prototípusig való eljutásához kell. Fontos ugyanakkor, hogy üzleti értékeket teremtsen, és azt át tudjuk emelni a T-Systems termékfejlesztői bázisába. Várjuk tőle a jó ötleteket, amiket piacéretté tudunk tenni.

Bitport: A T-Systems, amely maga is korábbi Telekom-akvizíciók eredményeként jött létre, legutóbb egymilliárd forintért vett meg egy tanácsadó céget. Mennyire bizonyult jó vételnek az ITgen?  A jövőben még milyen területeken erősítené a pozícióját felvásárlás útján?

B. G.: Mindig vannak olyan kompetenciák, amelyekkel tovább tudjuk erősíteni a portfoliónkat. Az SAP-tanácsadó ITgen megvételével kapcsolatos döntés is azért született meg, mert látszik, hogy a vállalati ERP területen milyen gyorsan fejlődik a világ és azok a cégek, amelyeknek ezekre a megoldásokra van szükségük. Már korábban is rendelkeztünk ilyen tudással, de fontos volt, hogy ezt tovább erősítsük.

Másik fontos fókuszterület az Ipar 4.0, amiben ugyancsak van szakértelmünk, de mivel ez egy nagyon dinamikusan változó terület, ha kell, üzleti partnerekkel állunk össze. Konkrét ügyféligény alapján fejlesztünk például Pátyon a Flextronicsnál egy helymeghatározó, nyomkövető technológián alapuló logisztikai alkalmazást, amit fél év alatt vittünk el a nulláról a kísérleti fázisig, és ami már átkerült a késztermék-fejlesztési fázisba is.