Az üzleti világ, a kutatói szféra és a kormányzati szereplők nagykoalícióját hozták tető alá az ötödik generációs (5G) vezeték nélküli technológia magyarországi elterjesztése érdekében. Az együttműködési keretrendszer is az 5G Koalíció nevet viseli. A benne rejlő lehetőségek nagyságára utal, hogy az alapító nyilatkozatot 46-an írták alá. A felszólalók kiemelték, hogy Magyarország lehet az egyik első európai ország, ahol megjelenik az 5G, nagy lehet a beleszólásunk a szabványosításba is.

Táblagépen szignózták a nyilatkozatot az alapítók

Robbanásszerű változásról beszélhetünk 2020 után Magyarországon épp az 5G kapcsán – emelte ki a stílusosan táblagépen szignózott aláírási ceremónián Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Véleménye szerint a hálózati alapokban már jól teljesítünk, a legfrissebb felmérések alapján 4G-infrastruktúránk a világon a harmadik legjobb, Hongkong és Szingapúr után.  

Az 5G nem egyszerűen egy újabb technológiai lépcső, hanem valódi ugrást jelent, nem evolució, hanem revolució – hangsúlyozta az üzleti szféra nevében Christopher Mattheisen. A Magyar Telekom vezérigazgatója úgy látja, a generációváltás, a digitális ökoszisztéma fejlesztése mind a társadalomban, mind a gazdaságban rég nem látott mértékű változásokat hoz. Az 5G ugyanis olyan lehetőség, amivel jelentősen javítható az ország versenyképessége, sőt Magyarország lehet az egyik meghatározó fejlesztőközpontja az 5G-nek. A lépéselőny megtartásához szükség van az ilyen mértékű összefogásra. Megjegyezte, hogy a járműipari fejlesztéseket szolgáló zalai tesztpályán a Telekom hamarosan megkezdi az 5G hálózati teszteket.

Nyitott innovációs politikára van szükség

Ehhez kapcsolódott Lepsényi István és Deutsch Tamás mondandója, akik az 5G-nek a gyártási rendszereket átalakító hatásáról beszéltek. Előbbi, vagyis a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára szerint az újabb ipari forradalmat is generáló technológiai váltáshoz legfőképpen nyitott innovációs politikára van szükség. Mivel a magyar ipart jelenleg a járműgyártás vezérli, ezért nem véletlen, hogy ennek az ágazatnak az igényei kapnak kiemelt figyelmet, lásd a már említett zalai tesztpályát, aminek egyelőre az alapkövét rakták le egy hónapja, és mint azt az utóbbitól, vagyis a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztostól megtudhattuk, maga a létesítmény 2018-ban készül el. Deutsch szerint ezzel a kormány látványosan elkötelezte magát a digitalizáció mellett.

A fejlesztésbe való bekapcsolódásunk potenciális mértékére utalt Palkovics László. Tőle azt hallhattuk, hogy már most 10 ezer felett van azoknak az 5G-képes hazai fejlesztőknek a száma, akik a témában érdekelt cégeknél dolgoznak. Az oktatási államtitkár ezúttal a mondandójának a hosszúságával vetekedő új titulusában szólalt fel, mint a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos.

Robbanásszerű változásokról beszélt Szabó Gábor, a Szegedi Egyetem rektora is, de hozzátette a mértéke majd attól függ, hogy mire is lesz jó az új technológiát használni. Úgy látja az 5G egyik nagy hajtóereje a dolgok internete (IoT) lehet.
A mobilipar generációváltásainak a felgyorsulásáról beszélt Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. Míg a 3G-hálózatok első 2,5 milliárd előfizetőjéhez az iparágnak 8 évre volt szüksége, a 4G rendszereknél már csak 5 évre. Az 5G-nél az első, több mint félmilliárd előfizetés várhatóan már 2022-re meglesz.