Melyek voltak a múlt év meghatározó üzletei a távközlési iparban? Ezekről készített összefoglalót a Total Telecom. Az online szakmai médium összeszedte azt is, hogy mi minden történt az ügyletekben a szerződések aláírása óta.

A legolcsóbb másfél milliárd dolláros, a legdrágább 85 milliárdnál is nagyobb 

Az egyik legkorábbi bejelentés a Cisco nevéhez kötődik, az amerikai nagyvállalat 2016 februárjában szerezte meg 1,4 milliárd dollár készpénzért a tárgyak internetében (IoT) már jó nevet szerzett Jaspert. A cég 3500 nagyvállalati ügyfelével, 27 partnerével és 100 országbeli jelenlétével nagy lehetőség a San Franciscó-i vevőnek, hogy felpörgesse saját IoT bizniszét.

Az akvizíció már márciusban lezárult, mostanra a Jasper alkotja a Cisco felhő alapú IoT-s üzleti egységét, mely a nagyvállalatokat, a távközlési cégeket és az ökoszisztémaba tartozó egyéb partnereket segíti abban, hogy a legtöbbet hozhassák ki a dolgok internetéből. A Cisco azt is tervezi, hogy a Jasper platformját nagyvállalati wi-fi-vel, alacsony energiafogyasztású, nagy kiterjedésű hálózati (LPWAN), valamint fejlett IoT biztonsági technológiával erősíti meg.   

Trump megtorpedózhatja az AT&T-Time Warner ügyletet. Vagy mégsem?

Evés közben jött meg az étvágy, a Cisco-deal az elsők egyike és a legkisebb tranzakciós értékű ügylet volt. A legtöbbet, 85,4 milliárd dollárt viszont az AT&T fizetett tavaly októberben a Time Warnerért.  Utóbbi adósságait is figyelembe véve a felvásárlás tényleges értéke 108, 7 milliárd dollárra rúgott, ami után a Time Warner részvényesei az AT&T részvényeinek mintegy 15 százalékához jutottak hozzá.

Egy ideig úgy tűnt, hogy a tranzakciót megtorpedózhatja a váratlan kimenetelű amerikai elnökválasztás, jobban mondva a Fehér Ház következő lakója, Donald Trump. A választások idején, novemberben ugyanis a republikánus politikus még harsányan jelentette ki, hogy blokkolja a felvásárlást, mondván az ilyen ügyletek rosszat tesznek a demokráciának. Az elnöki eskütételre még nem került sor, de az már látszik, hogy egy dolog, amit Trump mond, és más dolog, amit ténylegesen cselekszik.

A Qualcomm is az IoT stratégiáját akarja erősíteni a holland NXP Semiconductor 47 milliárd dolláros felvásárlásával. Az amerikai vállalat októberben jelentette be az adósságok átvállalását nem számítva 38 milliárd dollár tőkeértékű akvizíciót, ami ebben az iparágban minden idők legnagyobb volumenű ügyletének számít. Az eindhoveni társaság gyártja az iPhone-ok NFC-chipjeit, de otthonosan mozog az autóiparban, a hálózati és a biztonsági piacon, illetve az IoT területén is. Az előző év 15 legnépszerűbb járműtípusa közül 14-ben az NXP által gyártott chipek dolgoznak a fedélzeti infotainment rendszerekben.

Ezekre a piacokra már a Qualcomm is betette a lábát, ám úgy tűnik, hogy a növekedés ütemét korántsem tartotta kielégítőnek. A mostani felvásárlás így egy olyan konszolidációs kísérlet, amelynek nyomán a cég egyből meghatározó pozícióban találja magát a félvezetőipar különböző szektoraiban.

Az ügylet végleges lezárására viszont még várni kell, a Qualcomm részvényenkénti 110 dolláros  ajánlatára a holland cég tulajdonosainak február 6-i kell választ adnia, utána következnek még a versenyhatósági jóváhagyások. A Qualcomm reméli, hogy a szerződést 2017 végére tető alá hozhatja.

Jól járhat az ARM-mel a Softbank

Tavaly októberben a másik nagy üzlet a CenturyLink és a Level 3 távközlési szolgáltató 34 milliárd dolláros fúziója volt. Az ügylet végére várhatóan az idei harmadik negyedévben kerülhet pont, onnantól a CenturyLink tulajdonolja a közös cég 51 százalékát, a Level 3-é lesz a maradék 49 százalék. Az összeolvadással a két operátor könnyebben veheti fel a versenyt a nagy riválisokkal, így az AT&T-vel és a Verizonnal az üzleti internetpiacon.

A tervezett fúzióval kapcsolatban azóta nem sok új dolog látott napvilágot, annyit azonban tudni lehet, hogy a két cég december közepén nyújtotta be az erről szóló dokumentumokat az amerikai szabályozó hatóságoknak.

A nyár közepére datálható a félvezetőipar másik nagy tavalyi biznisze, amelynek keretében a brit ARM-et mintegy 30 milliárd dollárért megvette a japán SoftBank. A távol-keleti cégbirodalom történetének ez az eddigi legnagyobb hatású felvásárlása. A londoni tőzsde legértékesebb technológiai cégének számító ARM nem gyártja, csak tervezi a chipeket, bevételei licencértékesítésből származnak. Az általa kifejlesztett CPU-dizájn a mobil világ meghatározó technológiájává vált, CPU-architektúráit használják a legjelentősebb mobilgyártók és a dolgok internete (IoT) felé induló cégek is.

Az ARM részvényesek teljes mellszélességgel támogatták a felvásárlást, elhessegetve azokat a hangokat, amelyek aggályaiakat fejezték ki amiatt, hogy külföldi kézbe kerüljön a legnagyobb brit technológiai cég. Az ügyletet szeptemberre sikerült is véglegesíteni.

Azóta a SoftBank vezére, Maszajosi Szon többször is hangoztatta, hogy az ARM-üzlet cégét az IoT világ közepére helyezte, és idén ezzel összefüggésben számos bejelentéssel számolnak a szakértők. Időközben a brit kormány kezdetben ugyancsak támogató hozzáállása némiképp megváltozott. Philip Hammond brit pénzügyminiszter novemberben a költségvetés tárgyalásakor már arról beszélt, hogy megoldást kell találni a régóta fennálló problémára, nevezetesen arra, hogy a leggyorsabban növekvő brit technológiai cégekre már fejlődésük korai szakaszában szemet vetnek a nemzetközi nagyvállalatok, ahelyett, hogy engednék azokat előbb ténylegesen felfutni. (Kérdés, hogy mit értett felfutás alatt, ha ez az észrevétel az ARM-re is vonatkozik.)

Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó felvásárlás a Microsoft-LinkedIn ügylet

Júniusban a Microsoft a CRM-specialista Salesforce orra elől 26,6 milliárd dolláros ajánlattal szerezte meg a professzionális közösségi szolgáltatást. A redmondi szoftvertóriás a LinkedIn-t az úgynevezett Productivity and Business Processes részlegébe integrálja: ez utóbbi foglalja magában az Office bizniszt, a nagyvállalati ügyfeleket, a korábban felvásárolt Skype-ot, a OneDrive felhőszolgáltatást, valamint a cég Dynamics CRM solution megoldását is.

A Microsoftnak azóta meg kellett győznie az Európai Bizottságot, hogy az ügylet nem veszélyezteti a versenyt a professzionális közösségi hálózatok piacán. Erre részben azért volt szükség, mert hónapokkal az ügylet bejelentése után a piaci versenyért felelős brüsszeli biztos, Margrethe Vestager kijelentette: az EU a jövőben közelebbről is meg akarja vizsgálni azokat a fúziókat és felvásárlásokat, amelyek révén adott cégek nagy mennyiségű értékes adatbázisohoz jutnak.

Az amerikaiak eredményesen lobbiztak, Brüsszel december elején feltételesen rábólintott az ügyletre. A verseny védelmében azt a feltételt szabták, hogy a windowsos PC-gyártók maguk dönthessenek arról, akarják-e előzetesen installálni a gépre a LinkedIn alkalmazását, amit aztán a felhasználó később eltávolíthat. További feltétel volt, hogy a LinkedIn riválisai is hasonló hozzáférést és interoperabilitást szerezzenek az Office-hoz, továbbá a Microsoft Graph API portálhoz. Ennek segítségével hozhatnak létre a szoftverfejlesztők olyan alkalmazásokat és a szolgáltatásokat, amelyek hozzáférnek a Microsoft felhőjében tárolt felhasználói adatokhoz, legyenek azok e-mailek, kontakt- vagy naptárinfók.

Hány csontváz esik ki még a Yahoo szekrényéből?

Rupert Murdoch médiabirodalma, a 21st Century Fox decemberben állapodott meg arról, hogy 14 milliárd euróért 60,9 százalékos részesedést szerez a Sky-ban. Az ügylet azonban még sok bizonytalanságot hordoz magában, egyelőre a Sky részvényeseinek a háromnegyede nem szimpatizál a Fox ajánlatával, leginkább kevesli annak értékét. A Sky igazgatóságnak valószínűleg feljebb kell srófolnia az árat, és a politikai környezet sem kedvez a megállapodásnak, sokan tartanak a médiapiac további koncentrációjától.

A kisebb ügyletek közé sorolható a Yahoo tavalyi felvásárlása: a szebb napokat látott dotkom társaságért 4,83 milliárd dollárt fizetne a Verizon. Az amerikai távközlési szolgáltatónak elsősorban azért kellene a hányatott sorsú társaság, hogy azt egybeolvassza az AOL-lal, amit egy éve vett meg 4,4 milliárd dollárért, a közös cégből pedig létrehozzon egy erős mobilreklám-szolgáltatót.

Azóta elég érdekes dolgok kerültek napvilágra a Yahoo körül. A cég tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra, hogy 2014-ben súlyos hacker támadás érte, ennek nyomán a kiberbűnözők hozzáférhettek az 500 milliós tagsága profiljában szereplő adatokhoz. A cég illetékesei egy ideig tagadták, hogy már 2014-ben tudtak a dologról, de végül néhányan beismerték azt. Decemberben még egy csontváz került elő a szekrényből,  a Yahoo kénytelen volt nyilvánosságra hozni azt is, hogy 2013. augusztusában még egy ennél is komolyabb támadás áldozata lett a cég, akkor több mint egymilliárd felhasználó profiladatait lopták el a hackerek.

A Verizon nyilvánosan azóta is kitart felvásárlási szándéka mellett, egyesek azonban tudni vélik, hogy a botrányok miatt 1 milliárd dollárral kevesebbet fizetne a Yahoo-ért. Más iparági megfigyelők szerint azonban lehet, hogy a végén tényleg kihátrál az üzletbőle.