A Microsoft a hét elején jelentette be a közelmúlt legnagyobb értékű IT-piaci felvásárlását: a vállalat 196 dolláros részvényenkénti árfolyamon, összességében 26,2 milliárd dolláros vételáron állapodott meg a LinkedIn akvizíciójáról. A LinkedIn készpénzállományát is figyelembe véve 23 milliárdos megállapodást már mindkét igazgatótanács jóváhagyta; a LinkedIn brand és a professzionális közösségi hálózat szervezeti működése a tervek szerint változatlan marad, mostani vezetése pedig pedig közvetlenül a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella alá rendelve folytatja munkáját.

A szakmai közösségi hálózat jelenleg majdnem 450 millió regisztrációval rendelkezik, ennek körülbelül a negyede számít havi rendszerességgel visszatérő felhasználónak. Ennek alapján a Microsoft elképesztően magas árat, már-már a dotkom lufit idéző összeget fizetett egy-egy aktív LinkedIn fiókért. A bejelentést követően szinte azonnal megjelentek azok az elemzések, amelyek már most katasztrofális kudarcnak ítélik a Microsoft lépést. Érdemes azonban más szempontokat is figyelembe venni, mert a szoftveróriás a közösségi hálózattal nem csak egy pehelysúlyú Facebookot szerzett magának.

Annyi biztos, hogy nagyon drágán vették

Az elmúlt napokban megjelent cikkek és elemzések látszólag csak abban az egy dologban egyeznek meg, hogy a Microsoft meglepően sokat fizetett a LinkedIn-ért. Az akvizíció a Microsoft történetének messze legnagyobb értékű cégfelvásárlása: egymagában is többe kerül, mint amennyit összesen fizettek a Skype-ért, a Nokia mobilos részlegéért és az aQuantive-ért. A 26,2 milliárd dolláros vételár a LinkedIn részvényeire jutó vállalati eredmény 55-szörösét jelenti, ami az előző pénzügyi év részvény alapú juttatásainak költségeivel súlyozva egészen elképesztő, 150-szeres árfolyam/nyereség arányt mutat.

A fenti példákkal összehasonlítva a 49 százalékos prémium ugyanakkor nem számít magasnak. A kommentárok felhívják rá a figyelmet, hogy a LinkedIn bevételeinek és havi átlagos látogatószámának növekedése az utóbbi időben folyamatosan lassul. Ez annyiban nem meglepő, hogy a befektetők által elvárt több tíz százalékos éves növekedés egyszerűen nem tartható fent hosszú távon, viszont a lassulás annak fényében már fontosabbnak tűnhet, hogy a vállalat működési költségei az elmúlt négy évben gyorsabban növekedtek a bevételeinél.

A 26 milliárd dolláros vételár láttán senki sem hagyta ki a lehetőséget, hogy felidézze a Microsoft fiaskóit a korábbi milliárdos cégfelvásárlásokkal. Tulajdonképpen a társaság korábbi vezérigazgatója is jórészt ezeknek köszönhetően bukott meg, és a Microsoft elnöke, John Thompson is letette már a névjegyét ezen a területen, amennyiben az ő nevéhez votl köthető a Symantec-Veritas akvizíció: mint arról mi is beszámoltunk, a Norton antivírus gyártója tavaly 8 milliárd dollárért adta el adattárolási üzletágát, amelyet egy évtizeddel korábban még 13,5 milliárdért vásárolt meg.

Akár 115 milliárdos piacbővülést remélnek

Mindezek alapján elég nehéz elképzelni a LinkedIn-üzlet zökkenőmentes monetizálását, de stratégiai szempontból nagyon könnyű olyan szempontokat találni, amelyek alapján a most megszerzett technológia, szakértelem és felhasználói bázis úgy illeszthető hozzá a Microsoft termékeihez, hogy értéket teremtsen. Azt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt évek átalakításai nyomán a Microsoft ma már elsősorban B2B gyártónak vagy szolgáltatónak számít, annak ellenére, hogy továbbra is rendelkezik sikeres konzumer termékekkel.

Legújabb megoldásai szinte kivétel nélkül az üzleti megrendelőket célozzák, és különféle cloud szolgáltatásai – így a felhős Office 365 előfizetések is – elsősorban a vállalati megrendelőkön keresztül működhetnek a hagyományosan magas haszonkulccsal. (Összehasonlításképpen: a LinkedIn iránti másik állítólagos érdeklődő, a Google fókuszában akkor is a felhasználói élmény áll, ha hirdetési megoldásait cégeknek értékesíti, és az olyan új irányokat, mint amilyenek az önvezető autók, is inkább a B2C termékek jellemzik.)

A LinkedIn abból a szempontból nagyon hasonlít a Microsoftra, hogy a szolgáltatás főoldalát a magánfelhasználók is szinte kivétel nélkül ismerik, a cég növekedése azonban alapvetően a B2B szolgáltatásokra alapszik: 2015-ben már a LinkedIn teljes forgalámának 80 százaléka erről a területről származott. A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella a két társaság együttesen megszerezhető piacát (TAM) 315 milliárd dollárosra becsüli, szemben a Microsoft jelenlegi 200 milliárdjával.

Mindent a cloud bevételekért

A felvásárlás kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a jelenlegi trösztellenes szabályozási környezetben a Microsoft és a LinkedIn tevékenysége közti minimális átfedés valószínűleg alapvető feltétele egy ilyen volumenű tranzakció lezárásának. Bár a Microsoft elméletileg elegendő forrással rendelkezik még olyasmihez is, hogy vételi ajánlatot tegyen mondjuk a Salesforce-ra, egy ilyen üzlet minden bizonnyal elhasalna a hatósági jóváhagyásokon, így a "logikusabbnak" tűnő akvizícióknak egyszerűen nem volna semmi realitása.

A kommentárok felvetik, hogy a vállalat ugyanígy felvásárolhatott volna más alkalmazásszállítókat is a hagyományos cloud szegmensben, amelyek azonban kisebbek és aránylag drágábbak. Ezen a vonalon mozogva legalább ennyit kellett volna költenie, hogy a LinkedIn megszerzésével összemérhető piaci hatást érjen el, több jelentős akvizíció egyidejű lebonyolítása pedig a Microsoft – vagy bárki más – számára igen nehezen kivitelezhető feladat lenne.

A bevételi szinergia viszont minden kétséget kizáróan fennáll a Microsoft és a LinkedIn között, ami a mérsékeltebb elemzői és befektetői vélemények – nem utolsósorban pedig a Microsoft vezérigazgatója – szerint komoly lehetőségeket tartogat a Dynamics platform továbbfejlesztésében. Ilyesmire példa a LinkedIn Recruiter vagy mondjuk a Sales Navigator, és általában azok a közösségi értékesítési vagy képzési csatornák, amelyek a felvásárlással megnyílnak a Microsoft előtt.

Ebben a mérettartományban igen kevés felvásárlási lehetőség kínálkozott a Microsoft számára, amelyt a magas vételár ellenére is jelentős bevételi kölcsönhatásokkal bír (nem beszélve arról a kevésbé jelentős, aktuálisan 150 millió dollárra becsült megtakarításról, amit az összeolvadás után a LinkedIn általános és adminisztratív költségein spórolnának). Ehhez jön az együttesen megszerezhető piac feltételezett növekedése, és az az el nem hanyagolható szempont, hogy nincs olyan duplikáció, ami komoly pénzügyi rizikót jelentene a két társaság együttes bevételi céljait vagy akár az értékesítési csatornák összevonását illetően.

Az óvatosabb elemzések szerint a Microsoft cloud alapú bevételei jól láthatóan növekedhetnek majd a LinkedIn-akvizíció nyomán, ami a Microsoft jóval 100 milliárd dollár fölötti készpénzállományát tekintve megfizethető üzletté teszi az amúgy hitelből finanszírozott felvásárlást. A befektetők az osztalékok várható csökkenését az online reakciók alapján kevésébé tartják fontosnak, mint azt a lendületet, amit a Microsoft növekedése a LinkedIn-tranzakción keresztül szerezhet; mindezzel párhuzamosan sokan kiemelik, hogy ezúttal a kockázatoknál jóval több potenciált látnak a felvásárlás megtérülésére.