Saját alkalmazás-áruházában alkalmazkodó új, átfogó irányelvekkel és komoly fogadalmakkal jelentkezett a héten a Microsoft. A témával kapcsolatban kiadott, a cég elnöke által jegyzett blogbejegyzésben Brad Smith nyíltan felvállalja: mindezekkel igyekeznek meggyőzni a világ különböző hatóságait és szabályozó testületeit arról, hogy nem lesz versenytorzító hatása annak, ha rábólintanak az Activision Blizzard játékkiadó év elején bejelentett, közel 70 milliárd dolláros felvásárlására.

A proaktív hozzáállással Redmond egyébként két legyet is üthet egy csapásra, hiszen az USA-ban éppen a törvényerőre emelkedés felé halad egy olyan jogszabálytervezet, amely jelentősen megkötné az alkalmazásboltok üzemeltetőinek kezét azzal kapcsolatban, miként bánhatnak a platformjukat használó külső fejlesztőkkel.

Mindenki játszhat majd mindennel

A konzolos játékok piacának egyik legkomolyabb fegyvere hagyományosan az, ha valamelyik gyártónak sikerül exkluzív megállapodást kötni egy népszerű alkotás fejlesztőjével. Sokszor az ilyen kizárólagos dílek jelentik a mérleg nyelvét annak eldöntésekor, hogy egy microsoftos Xbox vagy a Sony gyártotta PlayStation kerüljön a kosárba. A számtalan világsikert hozó játékot magáénak tudó Activision Blizzard felvásárlásának bejelentésekor természetesen rögtön felmerült a platformexkluzivitás kérdése is.

Ezzel kapcsolatban januárban még csak annyit közölt a Microsoft, hogy az Activision Blizzard a Sonyval kötött minden érvényben lévő megállapodását betartja. Ennél is tovább mennek azonban a tegnapi blogbejegyzésben, amely szerint a cég elkötelezett abban, hogy a Call of Duty és más sikerfranchise-ok későbbi részeit is a játékosok legszélesebb köre élvezhesse. Az ígéret ráadásul nem csupán a PlayStation-tulajokra vonatkozik, hanem a Nintendo népszerű konzoljára is.

Mint egy nyitott könyv

A bejelentés másik, termetesebb részét a Microsoft Store-ban alkalmazandó új irányelvek felsorolása teszi ki. Ezekkel a cég a 2020-ban bevezetett szabályokon igyekszik további szigorításokkal élni, ám nem a felhasználók vagy a partnerek, hanem saját platformgazdai szerepkörére nézve. A kimondott cél az, hogy az alkalmazás-áruház nyitott, szabad versenyt ösztönző rendszer lehet, ahol a felhasználók biztonsága és személyes adatai feletti kontrollja maximálisan biztosított.

Az Open App Store Principles négy fő pillérre épül. Az első a minőség és a biztonság, illetve a felhasználói adatkezelés alapvető követelményeit rögzíti.

A második arra ad garanciát, hogy a Microsoft semmilyen módon nem különbözteti meg, hozza előnybe saját megoldásait a külső fejlesztők szoftvereivel szemben.

A harmadik láb a méltányosság és átláthatóság kettőséről szól. Előbbi némiképp átfedésben van az előző ponttal, hiszen itt a vállalat újra hangsúlyozza az alkalmazások egyenlőségét, ideértve például a keresési találatoknál, egyéb rangsorolásoknál alkalmazott szabályokat. Átláthatóság alatt a Microsoft a promóciókra és hirdetésekre vonatkozó szabályok egyértelműségét, illetve ezek következetes és objektív alkalmazását érti.

Végezetül talán a legkomolyabb tétel: a fejlesztőkre vonatkozó vállalások. Ezek között szerepel például az alkalmazáson belül használt fizetési rendszer megválasztásának szabadsága, de az is az app gazdájára van bízva, hogy a különböző alkalmazásboltokban milyen feltételekkel, kedvezményekkel kívánja termékét értékesíteni. Szintén fontos elemnek tekinthető a fejlesztők és a felhasználók közötti alkalmazáson belüli kommunikáció korlátozások nélküli biztosítása.

Mi nem vagyunk olyanok, mint ők

A fenti pontok jó része olyan témákat érint, amelyeket az Apple (és jórészt a Google) következetesen elutasít, megakadályoz a saját alkalmazásboltjával összefüggésben. Például az alkalmazásokon belüli fizetések kezelése, illetve az ezek után levont tetemes üzemeltetői jutalék az utóbbi időszakban komoly viták tárgyát képezi szerte a világban. Az Epic Games kvázi szabadságharcként tálalva saját történetét 2020 nyarán nyíltan szembement a két nagy platformtulajdonos előírásaival. Ebből hatalmas pereskedés kerekedett, a Microsoft pedig következetesen az Epic pártjára állt a kérdésben. Az ügy még mindig nincs lefutva, de az első ítélet inkább Cupertinónak kedvezett.

Az Apple (és a Google) azonban nem alhat nyugodtan, hiszen globálisan kormányzati vizsgálatok, állami indíttatású perek és törvénymódosítások formájában igyekeznek zablát rakni a túlságosan nagyra nőtt, és a kritikusok szerint a játékszabályokat túlságosan magukra szabó techmamutokra.

A korábban saját böngészője preferálása miatt kis híján feldarabolt Microsoft ebben a játszmában igyekszik a jófiú szerepét eljátszani, amihez újabb muníciót szolgáltatnak a most bejelentett irányelvek. Ugyanakkor érdemes azt is megemlíteni, hogy ezek a pontok egyelőre csak részben vonatkoznak az Xbox áruházára. A cég mindezt azzal magyarázza, hogy a konzolos piac teljesen másképpen működik (a hardvereket jellemzően veszteséggel értékesítik, a profit a játékok és szolgáltatások értékesítéséből származik), de elhangzott egy ígéret is, miszerint a jövőben azon lesznek, hogy a két platform irányelvei minél közelebb kerüljenek egymáshoz.