Még nyár elején számoltunk be a japán kormányzat fejlesztési stratégiájáról, melynek részét képezi többek között az is, hogy a 2020-ban rendezendő nyári játékok alatt már autonóm módon közlekedő járművekkel szállítsák az utasokat Tokióban. A szigetországban nem a levegőbe beszélnek: a héten elindult a robottaxi projekt éles tesztüzeme, ahol már fizetni is kell az utasoknak.

Ahol a sofőr nem vár jattot

Az autonóm technológiát fejlesztő ZMP és egy helyi taxivállalat közös gyermekének tekinthető a Robot Taxi elnevésű jármű hétfői elindulása. A kocsi szeptember 8-ig napi négyszer fordul a tokiói Otemacsi és Roppongi negyed között, ami bő 5 kilométeres utat jelent. A mobil alkalmazással foglalható fuvar 1500 jenbe, azaz nagyjából 3800 forintba kerül a vállalkozó szellemű ügyfeleknek.

Bár az érzékelőkkel teleaggatott kisbusz önállóan legyűri az utat a biztonság kedvéért egy vészhelyzeti sofőr és egy asszisztens is ül a járműben. Az első utasok a helyi beszámolók szerint abszolút elégedetten szálltak ki, annyira természetesnek tűnt a vezetés, hogy majdnem el is felejtkeztek róla, hogy a kocsit egy algoritmus irányítja.

A tervek szerint valamikor később, de még idén jön a próbák második hulláma, amikor a robotpilótára kapcsolt járművet egy másik útvonalon, a centrum és a Haneda reptér között vetik majd be.

Japánban több szempontból is jól jön egy ilyen rendszer, hiszen nem csak remek PR-fogásnak ígérkezik ez a 2020-as olimpiára, hanem tényleges problémákat oldhatnak meg vele. A szigetországban ugyanis számos iparágban óriási problémát jelent a munkaerőhiány. A főváros fuvarozóinak többsége a 60 éves korosztályhoz tartozik, és nem látszik, kivel lehetne őket pótolni. Ebben és egy sor más foglalkozás pótlásánál is segíthet a robotika, amelyet tudatosan igyekeznek beépíteni folyamataikba az ottani cégek és szervezetek.

Nem az első fuvar, de mégis történelmi út

Nem most fordult elő először, hogy önvezető járművekkel valós körülmények között végeztek kísérleti taxiztatást, de abból a szempontból valóban világpremierről beszélhetünk, hogy a tokiói fuvar volt az első, ahol tényleges kereskedelmi tevékenységgel párosult a teszt (ejtsd: fizetős volt az út).

Az Alphabet önvezető technológiákban érdekelt leányvállalata, a Waymo egy másik mérföldkőhöz ért előbb: ők voltak az elsők, akik közvetlen emberi felügyelet nélkül engedtek forgalomba utasokkal megrakott járművet. Természetesen a fontolva haladás jegyében első körben csak a cgé munkatársai mehettek egy kört, illetőleg a biztonságról egy sor kocsiba épített eszköz, valamint folyamatos távfelügyelet is gondoskodott.

Szingapúr pedig abból a szempontból tekinthető a témában úttörőnek, hogy két évvel ezelőtt ott állítottak először forgalomba önvezető taxit. A világ legnagyobb népsűrűségű városállamában aztán gyorsan váltottak egy fokozatot és a személyautók után a buszok automatizálásával kapcsolatban is lázas munkába fogtak.