Már az online játékosok millióit és a befektetők dollármilliárdjait vonzzák a play-to-earn (kb. játssz, hogy keress) típusú alkalmazások, amelyek az NFT-k (nem helyettesíthető tokenek) és a virtuális világok körüli felhajtás közepette egyre sikeresebben ötvözik a szórakozást a pénzügyi spekulációval. Ilyen szolgáltatás például a napi 2 millió felhasználóval működő Axie Infinity is, amelynek rendszeréből nemrég 615 millió dollárnyi tokent nyúltak le a hekkerek.
Ebben a játékosok tíz dollártól több százezerig terjedő értékben vásárolnak virtuális lényeket, amelyek NFT-alapú attribútumokkal rendelkeznek. Ezekkel kereskedhetnek, a játékban megszerezhetik azokat más játékosoktól, sőt újabbakat hozhatnak létre, melyek értéke azok ritkaságától függ. Az Axie Infinityt érő támadás azonban más értelemben is a figyelem középpontjába helyezte az ilyen gyors hasznot ígérő ökoszisztémák és a nagyrészt szabályozatlan kriptojáték-ipar veszélyeit.
A társaság a most elvesztett eszközöket saját mérlegének terhére és a befektetői – köztük a Binance kriptovaluta-tőzsde – által rendelkezésére bocsátottösszegekből téríti meg. A szolgáltatás vietnámi székhelyű tulajdonosa, a Sky Mavis a Reutersnek adott nyilatkozatában elismerte, hogy a 2018-ban indult játék fejlesztése során nem helyeztek megfelelő hangsúlyt a biztonságra, és a gyors fejlődés érdekében megkötött kompromisszumok "talán tényleg nem voltak ideálisak."
A DappRadar a játékosok tavaly már majdnem 5 milliárd dollárt költöttek NFT-kre a különböző játékokban, ami a globális játékipar forgalmának körülbelül 3 százalékát jelenti. Bár a kereslet visszaesett a tavaly novemberi csúcs óta, a játékokhoz tartozó NFT-k eladásai 2022-ben már közel félmilliárd dollárt tettek ki, ráadásul a befektetők is nagyon lázba jöttek: az ilyen projektek tavaly 4 milliárd dollárnyi kockázatitőke-finanszírozást vonzottak, szemben a 2020-as 80 ezer dollárral.
Könnyen jön, könnyen megy
A komplexebb rétegek hozzáadásával már a nem hivatalos pénzügyi hálózatok is megjelentek a játékok körül. Szinte külön iparág épül az NFT-k kölcsönzésére is: ezeket az élelmes játékosok olyan emberek rendelkezésére bocsátják, akik ingyen akartak játszani és nem tudnak vagy akarnak befektetni a digitális eszközükbe, cserébe viszont részesedést fizetnek a nyereményükből az NFT-k tulajdonosainak. A Reuters szerint van olyan platform, ahol a felhasználók mindössze 5 százaléka tényleges vagyontulajdonos, 95 százalék pedig kisebb-nagyobb részesedés fejében generálja nekik a bevételeket.
A jogi szakértők nem véletlenül figyelmeztetnek rá, hogy pillanatnyilag nem létezik semmilyen biztonsági háló azoknak, akik ilyen eszközökbe fektetnek, ezéet ők értelemszerűen nagyon sebezhetők, ha egy projekt meghiúsul, vagy ha az adott dogitális eszközök piaca összeroskad. Bár a globális szabályozók igyekeznek mederbe terelni a kriptovalutákat, az NFT-kkel való kereskedelemre ez még annyira sem igaz, miközben a blokklánc-alapú játékokban gyakran a projekt natív tokenjében kifizetett jutalmakon keresztül lehet keresni.
Ezek árfolyamát és a játékokon belüli eszközök értékét pedig kizárólag a kereslet és a kínálat határozza meg, értékük semmi máshoz nem kötődik. A Reutersnek nyilatkozó iparági jogász szerint a játékosoknak mindenképpen érdemes figyelembe venniük, hogy a play-to-earn modellben benne lehet ugyan a gyors és könnyű pénz, de semmiképpen sem valamilyen jótékonysági akcióról van szó.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak