Kína Japánba delegált nagykövete egy előadásában minden korábbinál egyértelműbben mutatta be, hogyan látják Pekingben az USA kereskedelmi háborúját. Úgy vélik, itt nem csupán Kína fejlődésének lassítása a cél, hanem az is, hogy az USA függetleníteni tudja magát a kínai gyártóipartól. Ez már lehetetlen, mivel a kínai vállalatok nagy számban és mélyen épültek be a globális ellátási láncokban. "Kína a globális gazdaság részévé vált" – idézte Kong Hszüanjou nagykövetet a Nikkei.

De miért a tokiói követ?

Bár Joe Biden megválasztása után Kínában sokan reménykedtek abban, hogy a demokrata elnök enyhít Donald Trump kínai vállalatokkal szemben hozott korlátozásait, hamarosan csalódniuk kellett. Biden nemcsak helyben hagyta elődje exportkorlátozó szabályait, hanem tavaly november óta több körben szigorított is rajtuk.

Jelenleg szinte semmiféle csúcstechnológiai eszközt nem lehet Kínába exportálni, és a Kínából érkező technológiai célú befektetéseket is erősen korlátozzák. Ez különösen a félvezetőipart hozta nehéz helyzetbe, amelynek legfontosabb gyártóbázisai (többek között a világ legnagyobb szerződéses gyártójának, a TSMC-nek az üzemei) továbbra is Kínában találhatók. A gyártók dolgoznak azon, hogy csökkentsék kínai kitettségüket, de több év és sok milliárd dollár kell, amíg ezeknek a törekvéseknek eredménye lesz.

A tilalmak ráadásul magukat az amerikai vállalatokat is nehéz helyzetbe hozták: mivel a világ más országai továbbra is kereskednek Kínával, az amerikai vállalatok versenyhátrányba kerülnek. Bidenék azonban dolgoznak azon, hogy rávegyék a szövetséges országokat, hogy támogassák az embargót. Ilyen kulcsország Japán is. Amerika kifelé hangoztatott legfontosabb érve, hogy a fejlett technológiákat Kína fegyverek fejlesztésére használja, tehát az embargó a biztonságot növeli.

Erre reagált a kínai nagykövet mondván: az ellátási láncokat biztonsági okokból újraépíteni "nem lesz egyszerű". Azzal kapcsolatban azonban nincsenek illúziói, hogy a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek gyorsan rendeződnének. A konfliktus elhúzódásának Kong Hszüanjou szerint egyértelműen az USA az oka, mert bár Kínának nem áll szándékában harcolni az USA-val, utóbbi abból az alapállásból hozza a döntéseit, hogy igen.

Megy a harc a lelkekért

A gazdasági biztonságra hivatkozással nem szabad szétválasztani a gazdaságokat, és azzal lerombolni a jelenlegi ellátási láncokat, mondta a nagykövet.

Japánban van is erre nyitottság. Három év mosolyszünet után idén ősszel japán miniszterelnöke és a kínai elnök többször is konzultáltak, egy hete pedig személyesen is tárgyalt Bangkokban Kisida Fumio és az újraválasztott Hszi Csin-ping. És bár a két ország között még területi viták is vannak, a felek a találkozón megállapodtak abban, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatokat építenek ki.

Egy ilyen mondás hatása jelentős, hiszen a világ második és harmadik legnagyobb gazdasága (lásd a fenti grafikont) fűzné szorosabbra a kapcsolatait.