Szigorítja a dróntechnológia kivitelével kapcsolatos szabályozást Peking. A lépést tegnap jelentette be a kínai kereskedelmi minisztérium, amelyet "a nemzeti érdekek és a nemzetbiztonság védelmében" hoztak az USA-val éppen zajló technológiai hidegháború közepette.

A bizonyos dróntípusokra, egyes alkatrészekre (motorok, lézerek), kommunikációs berendezésekre és drónelhárító rendszerekre is kiterjedő, fokozott exportellenőrzéssel járó módosítások szeptember elején lépnek életbe. Az ellenőrzések egyes fogyasztói drónokat is érintenek, de katonai célokra egyáltalán nem lehet polgári drónokat exportálni - közölte a minisztérium szóvivője egy közleményben. Mindez a hivatalos kommunikáció alapján Kína szerepét igyekszik erősíteni a nemzetközi folyamatok rendezésében és a "világbéke támogatásában".

Virtuális korlátozás?

A lépést sokan az amerikai szankciókra adott újabb reakcióként értékelik, bár a drónok esetében ez a korlátozás az Egyesült Államokat annyira nem érinti. Washington ugyanis régóta berzenkedik a kínai drónok használatától. Az amerikai hadsereg már 2017 óta hanyagolta a piac nagyrészét uraló DJI modelljeit, majd két évvel később a kongresszus teljesen megtiltotta a Pentagonnak, hogy Kínában gyártott drónokat és alkatrészeket vásároljon vagy használjon.

A hadsereg illetékesei 2021-ben biztonsági kockázatnak minősítették a kínai drónokat, és még ugyanebben az évben megszületett a kínai dróngyártókra vonatkozó, amerikai állampolgárokra és cégekre érvényes befektetési tilalom. Idén júniusban pedig két szenátor nyújtott be törvényt azzal kapcsolatban, hogy az amerikai légügyi hatóság ne használhasson kínai drónokat.

Ettől függetlenül a magán- és üzleti felhasználók, sőt a rendvédelmi szervek esetében is népszerűnek számítanak a kínai gyártók termékei az USA-ban. Becslések szerint a DJI önmagában a teljes amerikai forgalom felét tudhatja magáénak. Utóbbi gyártó egyébként a módosítások kapcsán csak annyit hangsúlyozott, hogy a vállalat mindenhol betartja az érvényben lévő szabályokat, és nem lesz ez másként az exportengedélyek szigorítása esetében sem.

Erősödő feszültség

Függetlenül attól, hogy a mostani változtatást mennyire következménye annak, hogy Washington az utóbbi időben igyekszik szisztematikusan elvágni Kínát a fejlett technológiától, annyi bizonyosan állítható, hogy a két nagyhatalom között egyre fokozódik a feszültség.

Washington csak az elmúlt 12 hónap alatt korlátozások egész sorát lengette be, vagy léptette életbe: például a memóriamodulok gyártása, a GPU-k kivitele kapcsán, hogy aztán egyre szorosabban záródó blokádot vonjon Kína köré a félvezetőipari technológia vonatkozásában.

Peking sem maradt válasz nélkül. Az amerikai Micron ellen például egy végül elmarasztaló eredménnyel záruló hatósági vizsgálat zajlott. Ennél potenciálisan sokkal nagyobb problémát jelenthet Amerikának és a világnak az, hogy múlt hónapban Kína szigorításokat vezetett be több, a technológiai ipar szempontjából kulcsfontosságú alapanyag exportjára. A júliusi intézkedés kapcsán ráadásul kínai kormányzati szereplők azt is meglebegtették, hogy mindez csak a kezdet (amennyiben az USA nem hagy fel ellenséges politikájával).