A kínai kibertér-szabályozó hatóság vasárnap közzétette a Micron-csipek biztonsági felülvizsgálatnak eredményét. A Nikkei röviden idézi a CAC (Cyberspace Administration of China) indoklását: a hatóság a Micron Technology termékeiben olyan komoly hálózatbiztonsági kockázatokat talált, amelyek jelentős mértékben veszélyeztethetik Kína kritikus információs infrastruktúrájának ellátási láncát, és befolyásolják az ország nemzetbiztonságát.

A hatóság erre hivatkozva megtiltja a kulcsfontosságú infrastruktúrák üzemeltetőinek, hogy a cégtől vásároljanak. Az érintett kör meglehetősen széles, hívja fel a figyelmet a japán pénzügyi oldal: kínai értelmezésben ugyanis a kritikus információs infrastruktúrához sorolják például a teljes közlekedési és pénzügyi ágazatot is. Kína 2021 szeptemberében szabta újra a kritikus információs infrastruktúrák védelmére vonatkozó szabályokat: az ilyen rendszerek üzemeltetőinek a korábbinál is szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük például az adatbiztonság terén.

Arról nem közöltek részleteket, hogy a problémákat mely Micron-termékekben tárták fel, ahogy arról sem, hogy pontosan milyen jellegű kockázatokat találtak. A Micron egyelőre csupán röviden regált: megkapták a CAC tájékoztatását a felülvizsgálat lezárásáról, és várakozással tekintenek a megbeszélések folytatása elé.

Fontos lehetett az időzítés

A vizsgálatot gyorsan, alig több mint másfél hónap alatt lezavarták (csak emlékeztetőül: a Huawei és a ZTE elleni első jelentős kongresszusi vizsgálat 11 hónapig tartott). Mint korábban írtuk, a CAC március végén jelentette be, hogy biztonsági vizsgálatnak veti alá az amerikai Micron Technology Kínában értékesített csipjeit. A hivatal ezt azzal indokolta, hogy a Micron veszélyt jelenthet a kritikus információs infrastruktúra ellátási láncára.

A Micron sok szempontból jó eszköznek tűnhetett arra, hogy Kína megmutassa: vannak válaszlehetőségei az amerikai technológiai szankciókra. A memóriagyártó jelentős szereplője az amerikai félvezetőiparnak. Bevételeinek mintegy 10 százaléka származik Kínából, tehát fájdalmas lenne számára, ha elvesztené ottani piacát. Mivel nemcsak kínai cégeknek szállít, hanem az országban gyártó és gyártató külföldi vállalatoknak is, egy ellene hozott szankció szélesebb körben éreztetheti hatását. Ugyanakkor mégsem egy Apple, amellyel már csak propagandacélokból is baráti viszonyt ápol Kína, és amit az Apple is igyekszik viszonozni.

Az sem lehetett véletlen, hogy a CAC ennyire sietett a vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatalával. A terület elismert szakértője, Christopher Miller, a Tufts Egyetem professzora, szerint a CAC szándékosan időzítette a bejelentést a G7 Japánban tartott csúcstalálkozójának záró napjára. (Millernek tavaly jelent meg a témáról a Chip War: The Fight For the World című könyve, amely felkerült a New York Times bestseller-listájára is.) Szerinte ezzel reagáltak arra, hogy G7 tagjai megállapodtak abban, hogy a kockázatok csökkentése érdekében diverzifikálják kapcsolatukat Kínával, és létrehoznak egy olyan kezdeményezést, melynek célja a gazdasági zsarolóhelyzetek kivédése. (A csúcstalálkozó egyéb technológiai vonatkozású eredményeiről itt olvashat.)