A közel egy éve tartó kongresszusi vizsgálat nyilvánosságra került megállapításai komoly konfliktust gerjeszthetnek a két nagyhatalom között. A jelentés nem kívánatos cégnek bélyegzi a Huawei-t és a ZTE-t.
Nagyon komoly következményei lehetnek annak a vizsgálóbizottsági jelentésnek, amelynek részletei 11 hónapnyi működés után most kerültek nyilvánosságra. Az Egyesült Államok kongresszusi vizsgálata egyértelműen kimondja, hogy a két, komoly (kínai) állami befolyás alatt működő telekommunikációs cég, a Huawei és a ZTE amerikai terjeszkedése veszélyt jelent az USA nemzetbiztonságára. Bár a jelentés semmiféle törvényi erővel nem rendelkezik, az ebben megfogalmazott javaslatokat felterjesztik az Egyesült Államok illetékes testületeihez is, aminek viszont már jogi következményei is lehetnek.
Veszélyes dolgok ■ Az 52 oldalas publikus jelentés érdekes módon konkrét bizonyítékkal nem szolgál a kémvádakkal kapcsolatban, viszont számos "nyugtalanító esetet" megemlítenek. Az ötvenes évek kommunistaüldözéses hisztériáját idéző vizsgálat ugyanakkor tartalmaz egy titkosított mellékletet is, amelyben állítólag konkrétabb bizonyítékok szerepelnek.
Mindenesetre a dokumentum szerint a Huawei és ZTE esetében túl nagy a kockázata annak, hogy a kínai állam szükség esetén "rátegye a kezét" a vállalati hálózatokra és eszközökre, ami viszont megengedhetetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent az USA-ra nézve. Emiatt a jelentés azt indítványozza, hogy ezek a vállalatok ne vásárolhassanak amerikai cégekben részesedést, illetve ne hozhassanak létre vegyesvállalatokat az Egyesült Államokban. A bizottság arra szólítja fel az USA cégeit, hogy válasszanak alternatív szállítókat a Huawei és a ZTE termékeinek, szolgáltatásainak kiváltására.
A vádakat egyébként folyamatosan elutasította mind az USA-ban tavaly 1,3 milliárd dollár forgalmat bonyolító Huawei, mind a lényegesen kisebb, mintegy 30 milliós forgalmat elért ZTE is. A most nyilvánosságra került jelentésre reagálva a kínai külögyminisztérium képviselője koncepciós pernek nevezte az eljárást, és a kapcsolatok elmérgesítése helyett az elmélyítést szorgalmazta. A kérdés természetesen külön poilitikai szinezetet kap a közelgő amerikai elnökválasztás miatt.
A Huawei-jel kapcsolatban máshol sem teljes a bizalom. Ausztráliában például egy idén tavasszal hozott minisztériumi döntés alapján nem szerepelhetnek a kínai vállalat által gyártott eszközök az állami digitális fejlesztési programban. Az indok a termékekkel kapcsolatos biztonsági problémákat jelöli meg, amelyeket a Huawei egyelőre sikertelenül próbál megcáfolni.
A kínai cégekkel egyébként már nem csak az amerikai kormányzatnak volt problémája. A Cisco először 2003-ban mordult rá a Huawei-re, mert álláspontja szerint technológiáit illegálisan használta a kínai cég. Egy évvel később megegyeztek, és a Huawei eltávolította saját hálózati eszközeiből a Cisco tulajdonát képező kódrészleteket. A Motorola is indított hasonló jogi lépést, amelynek vége szintén a Huawei eszközeinek átalakítása lett.
A pannon csatatér ■ Magyarországon egyelőre ilyen jellegű problémák nem merültek fel, hiszen
gyártókapacitása egy részének idetelepítését is fontolgató Huawei a hazai
Vodafone hálózatát fejleszthette, míg a
Telenor Magyarország ugyanehhez a ZTE-t választotta partnerül.
