Kínában központilag támogatják a blockchain technológia elterjesztését. Kiválasztottak tizenöt földrajzi zónát, ahol kísérleti jelleggel bevezetnek számos alkalmazási területen blockchain technológián alapuló szolgáltatásokat, jelentette be a kínai kormány. A kísérleteket olyan nagyvárosokban indítják el, mint Peking, Sanghaj, Kanton vagy Szecsuán tartomány fővárosa, Csengtu.

Előre meghatározták azokat a szervezeteket is, melyeket be kívánnak vonni a kísérletekbe. A 164 érintett szervezet között vannak kórházak, egyetemek és különféle vállalatok egyaránt, mint a kínai-amerikai SAIC-GM-Wuling autógyártó, az egyik legnagyobb állami tulajdonú olajtársaság, a China National Offshore Oil Corp, a szintén állami tulajdonú Beijing Gas Group és a szintén állami tulajdonú Industrial and Commercial Bank of China.

A kísérleti projekteket olyan területeken fogják végrehajtani, mint a gyártás, az energetikai ipar, a kormányzati és adóügyi szolgáltatások, a jog, az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem és a pénzügyek, de lesznek olyan eset is, ahol a határokon átnyúló finanszírozást oldják meg blockchain techológiával.

Mint a kínai internetszabályzó testület, a Cyberspace Administration írja közleményében, az egyes területek kibertér-felügyeleti szerveinek és az érintett iparági szabályozóknak ki kell használniuk a blockchain adta lehetőségeket az adatmegosztás előmozdításában, az üzleti folyamatok optimalizálásában, a működési költségek csökkentésében és az együttműködés hatékonyságának javításában.

A blockchainre igen, a bitcoinra nem

Hszi Csin-ping kínai elnök már 2019-ben meghirdette, hogy fel kell gyorsítania az blockchain-fejlesztéseket, mert a technológia nagyon fontos szerepet kap az innovációban. Ezzel párhuzamosan azonban a kínai állam radikálisan lépett fel a bitcoinnal és általában a kriptovalutákkal szemben. Tavaly májusban megtiltották a pénzintézeteknek és fizetési szolgáltatóknak, hogy kriptovalutákra épülő szolgáltatásokat nyújtsanak. Szeptemberben generálisan betiltottak minden ilyen tranzakciót, valamint a bányászatot is. (Ezek az intézkedések erősen megviselték a bitcoin árfolyamát, a kriptovaluták kriptovalutája az elmúlt három-négy hónapban értékének közel felét elvesztette, részben a kínai intézkedések miatt.)

A kínai állam évek óta rendeletek sorát hozta, hogy visszaszorítsa azokat a cégeket, melyek a központi kormányzat értelmezésében valamiféle alternatív pénzügyi rendszer kiépítésén munkálkodtak. Ennek leglátványosabb jele volt az Ant Group tőzsdére vitelének megakadályozása.

Eközben gőzerővel dolgoznak a digitális jüan bevezetésén. A hamarosan kezdődő téli olimpián elvileg már szélesebb körben használhatják majd a világ első hivatalos digitális valutáját. A digitális jüan szépséghibája csupán annyi, hogy nem sok köze van blockchainre épülő digitális valutákhoz, így működése semmiben sem tér el a klasszikus fiat pénzekétől.