A kínai jegybank szerepét betöltő Népi Bank alelnöke újabb részleteket árult el arról, hogy milyen módon vezetnék be az országban a digitális valuták használatát. Mint a The Register írja, az új információk rossz hírt jelentenek az Alibaba és a Tencent alternatív fizetési rendszereinek.
Nem lesznek magánvaluták
A digitális jüan (renminbi) bevezetésével Kína lényegében a készpénz cseréjét szeretné gyorsítani. Az szeretnék mihamarabb elérni, hogy a digitális valuta minden körülmények között helyettesíthesse a készpénzt. Távlatilag minden korábbi pénzügyi tranzakciót ebbe a csatornába akarnak terelni.
Fan Yifei alelnök a Népbank saját lapjában, a Financial Newsban egy véleménycikkben adott közre új információkat arról, hogyan is fog kinézni a digitális valuta. Az alelnök szerint az biztosítja a rendszer működőképességét, hogy a központi bank felügyeli, és mellette egyetlen kereskedelmi bank vagy más magáncég sem hozhat létre vagy tarthat fenn privát digitális valutát.
A központosított kezelés javítja a tőkeforgalmi hatékonyságot, segíti a kis- és középvállalkozások likviditási problémájának megoldását, gyorsítja a pénzforgalmat és megadja a lehetőséget a monetáris politikai célok megvalósítására, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartására. Ez a feltétele annak is, hogy védeni lehessen a pénzügyi fogyasztók jogait és érdekeit.
Az alelnök megerősítette azt, amit a digitális jüant fejlesztő jegybanki intézet vezetője tavaly ősszel beígért: a rendszer kontrollálható névtelenségi mechanizmust alkalmaz majd. A modern technológia eszközeivel (big data, mesterséges intelligencia stb.) azonban kiszűri a pénzmosásra, a terrorizmus finanszírozására, az adókijátszásra stb. utaló jeleket.
Az Alibabának és a Tencentnek ennek kapcsán vitt be egy ütést Yifei: mint írta, a kínai törvények értelmében pénzváltási, készpénzbefizetési és pénzfelvételi szolgáltatásokat Kínában csak és kizárólag a kereskedelmi bankok kínálhatnak. Nem zárta ki, hogy az AliPay vagy a WeChat Pay is bekapcsolódhat ebbe az ökoszisztémába, de azt hangsúlyozta: az állam inkább azt preferálja, ha a kereskedelmi bankok biztosítanak a rendszer működtetéséhez szükséges digitálispénztárca-szolgáltatásokat.
A sor végére kerülnek
Mint a The Register megjegyzi, a kínai elképzelés alapvetően azt a konzervatív struktúrát viszi tovább a digitális jüan kezelésében, ami a fiat pénzek esetében eddig is megvalósult, és a pénzkibocsátó jegybankok, a kereskedelmi bankok, a kártyakibocsátók és kártyahálózatok, valamint fizetési feldolgozók együttműködésére épül. Ebbe tagozódtak bele az olyan rendszerek, mint az Apple Pay, a Google Pay vagy a magyar Simple, melyek kiterjesztették a digitális eszközökre (mobil, okosóra stb.) a kártyás fizetés lehetőségét.
A mostani elképzelés szerint egy ilyen struktúrába kellene beilleszkednie a Tencent WeChat Pay rendszerének és az AliPay-nek is. Ez a két rendszer jelenleg havonta százmilliós nagyságrendben kezel tranzakciókat, amit a kínai jegybank a nagy kínai kereskedelmi bankok által ellenőrzött, így a Népi Bank által is jobban szabályozható és ellenőrizhető csatornákba terelne át.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak