A kínai jegybank szerepét betöltő Népi Bank alelnöke újabb részleteket árult el arról, hogy milyen módon vezetnék be az országban a digitális valuták használatát. Mint a The Register írja, az új információk rossz hírt jelentenek az Alibaba és a Tencent alternatív fizetési rendszereinek.
Nem lesznek magánvaluták
A digitális jüan (renminbi) bevezetésével Kína lényegében a készpénz cseréjét szeretné gyorsítani. Az szeretnék mihamarabb elérni, hogy a digitális valuta minden körülmények között helyettesíthesse a készpénzt. Távlatilag minden korábbi pénzügyi tranzakciót ebbe a csatornába akarnak terelni.
Fan Yifei alelnök a Népbank saját lapjában, a Financial Newsban egy véleménycikkben adott közre új információkat arról, hogyan is fog kinézni a digitális valuta. Az alelnök szerint az biztosítja a rendszer működőképességét, hogy a központi bank felügyeli, és mellette egyetlen kereskedelmi bank vagy más magáncég sem hozhat létre vagy tarthat fenn privát digitális valutát.
A központosított kezelés javítja a tőkeforgalmi hatékonyságot, segíti a kis- és középvállalkozások likviditási problémájának megoldását, gyorsítja a pénzforgalmat és megadja a lehetőséget a monetáris politikai célok megvalósítására, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartására. Ez a feltétele annak is, hogy védeni lehessen a pénzügyi fogyasztók jogait és érdekeit.
Az alelnök megerősítette azt, amit a digitális jüant fejlesztő jegybanki intézet vezetője tavaly ősszel beígért: a rendszer kontrollálható névtelenségi mechanizmust alkalmaz majd. A modern technológia eszközeivel (big data, mesterséges intelligencia stb.) azonban kiszűri a pénzmosásra, a terrorizmus finanszírozására, az adókijátszásra stb. utaló jeleket.
Az Alibabának és a Tencentnek ennek kapcsán vitt be egy ütést Yifei: mint írta, a kínai törvények értelmében pénzváltási, készpénzbefizetési és pénzfelvételi szolgáltatásokat Kínában csak és kizárólag a kereskedelmi bankok kínálhatnak. Nem zárta ki, hogy az AliPay vagy a WeChat Pay is bekapcsolódhat ebbe az ökoszisztémába, de azt hangsúlyozta: az állam inkább azt preferálja, ha a kereskedelmi bankok biztosítanak a rendszer működtetéséhez szükséges digitálispénztárca-szolgáltatásokat.
A sor végére kerülnek
Mint a The Register megjegyzi, a kínai elképzelés alapvetően azt a konzervatív struktúrát viszi tovább a digitális jüan kezelésében, ami a fiat pénzek esetében eddig is megvalósult, és a pénzkibocsátó jegybankok, a kereskedelmi bankok, a kártyakibocsátók és kártyahálózatok, valamint fizetési feldolgozók együttműködésére épül. Ebbe tagozódtak bele az olyan rendszerek, mint az Apple Pay, a Google Pay vagy a magyar Simple, melyek kiterjesztették a digitális eszközökre (mobil, okosóra stb.) a kártyás fizetés lehetőségét.
A mostani elképzelés szerint egy ilyen struktúrába kellene beilleszkednie a Tencent WeChat Pay rendszerének és az AliPay-nek is. Ez a két rendszer jelenleg havonta százmilliós nagyságrendben kezel tranzakciókat, amit a kínai jegybank a nagy kínai kereskedelmi bankok által ellenőrzött, így a Népi Bank által is jobban szabályozható és ellenőrizhető csatornákba terelne át.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak