Megkértük a hazai piac néhány meghatározó személyiségét, foglalja össze röviden, milyennek látja az elmúlt egy évet, és mit vár 2019-től. A sort az IVSZ elnökével, Laufer Tamással, valamint a másik oldalon ülőket, az informatikai vezetőket tömörítő szervezet, a Vezető Informatikusok Szövetsége elnökével, Takács Tiborral kezdjük.

Laufer Tamás, az IVSZ Szövetség a Digitális Gazdaságért elnöke

A piac változása, a digitalizálódás egyre radikálisabb volta jól leképezhető az IVSZ Szövetség a Digitális Gazdaságért szervezeti átalakulásával, a munkacsoportok evolúciójával. A korábbi klasszikus, elsősorban a hardver, szoftver, szolgáltatás hármas körül szerveződő tevékenységünket egyre inkább funkcionális szegmensek határozzák meg. Ezt jelzi a Fintech, a Proptech munkacsoportok aktivitása, illetve megalakulása, valamint az is, hogy alapító tagként vettünk részt a Mesterséges Intelligencia Koalíció megalakulásában. A digitalizáció, az innováció és az oktatás lefedi a kritikus fejlesztendő feladatokat a magyar gazdaságban, kiemelten a kkv-k és a lakosság körében.

Laufer Tamás

A következő évet (éveket) a digitalizáció következményeként a robotika, az automatizáció, illetve a mesterséges intelligenciára épülő megoldások, folyamatok fogják elsősorban formálni. Ezek önmagukban hordozzák azt a kihívást is, hogy miként lehetséges az egyre modernebb technológiájú gyártási folyamatokat "összehangolni" a kézi vezérlésű, saját tapasztalatokon alapuló termeléssel. Ez az átmenet egy jó ideig még egészen biztosan markáns kettősséget, ugyanakkor fejlesztési lehetőségeket is jelent az ágazatnak és Magyarországnak egyaránt.

A jövő nagy kérdése nem is feltétlenül az, hogy konkrétan melyik technológia tör előre, hanem az, hogy kik, hogyan lesznek képesek az ezzel összefüggő innovációra, fejlődésre. Az ehhez vezető úthoz elengedhetetlen a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) területeken "edzett" emberi erőforrás, a digitális kompetencia, a projektszemlélet és a vállalatok, startupok, szervezetek, kutatók, egyetemek azon képessége, hogy erejüket, kompetenciáikat képesek legyenek egy cél érdekében összpontosítani.

Takács Tibor, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke

Az idei év szakmai rendezvényei sokat foglalkoztak az uniós általános adatvédelmi rendeletének követelményeivel és a cégek tennivalóival. A General Data Protection Regulationt, azaz a GDPR-t 2016-ban fogadták el, tehát a vállalatoknak, szervezeteknek két évük volt felkészülni a rendelet követelményeire. Az első évben nem sok minden történ, sem itthon, sem más európai országban. Tavaly év végén aztán rákapcsoltak az EU-ban a vállalatok: szinte minden a GDPR projektekről szólt. A megkésettség azonban gyakran vezetett kapkodáshoz, látszatmegoldások bevezetéséhez. Összességében az eredmény felemás. Szakemberként és magánemberként is azzal találkozhattam, hogy a rendelet értelmezése nem egységes. A legzavarosabb helyzet a kkv szektorban van. Úgy vélem, 2019-ben mind a rendeletnek való megfelelés, mind pedig az előírások alkalmazása terén végbemegy egy tisztulási folyamat.

A GDPR-nek már eddig is volt egy érdekes hatása – a felhasználókra. Ügyfélként korábban ahhoz szoktunk hozzá, hogy a szolgáltatók gyakran olyan adatokat is elkértek tőlünk, amelyek nem feltétlenül voltak indokoltak, mivel nem voltak szükségesek az adott szolgáltatás nyújtásához. De megadtuk a kért adatainkat, mert így szocializálódtunk. A rendelet felnyitotta az emberek (egy részének) a szemét: sokakban tudatosult, hogy nem mi vagyunk a szolgáltatóért, hanem a szolgáltató van értünk, és a személyes adatainkkal sem tehet azt, amit akar.

Takács Tibor

És hogy a technológiáról is ejtsek szót: egyre több vállalat hoz létre saját mesterséges intelligencia kutatóközpontot, hogy az MI révén némi piaci előnyre tehessen szert. 2019-ben egyre több területen fogunk találkozni ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeivel, a robotizáció és a mesterséges intelligencia mindennapi alkalmazásaival. Ezek ki fognak hatni a munkaerőpiacra, de a gazdasági életben alkalmazott üzleti modellekre is.

A mesterséges intelligencia kapcsán érdemes még egy területet megnézni: az IT-biztonságot. 2018. ebből a szempontból is eseménydús volt. Zsarolóvírusok, egyre újabb támadási technikák borzolták a kedélyeket. Az is jól látszik, hogy az IoT megoldások, a gépi tanulási algoritmusok, valamint a mesterséges intelligencia terjedése új terepet jelentenek az IT-biztonsági fenyegetéseknek. Mindezek a technológiák jelentős feladatokat rónak az IT-biztonsági szakma cégeire és szakembereire.